A bírálatok, az ellenzék, sőt néhány republikánus törvényhozási vezető, valamint a közvélemény nyomására a kongresszus független bizottságot nevezett ki a szeptember 11-ei események előzményeinek kivizsgálására. A bizottság kedden meghallgatta Colin Powell külügyminisztert, illetve elődjét, Madeleine Albrightot, aki Clinton elnök idején töltötte be ezt a tisztséget. Mindketten megvédték kormányuk tevékenységét a terrorizmus ellen folytatott harcban, leszögezve, hogy mindkét államfő tudatában volt a veszélynek már hivatalba lépésük első napjától fogva.
Bush elnök szinte ezzel egyidejűleg úgy nyilatkozott, hogy sokkal gyorsabb lépéseket tett volna az al-Kaida ellen, ha 2001. szeptember 11-e előtt tájékoztatták volna arról, hogy terrortámadás várható New York városa ellen. Egyébként ez volt az elnök első közvetlen válasza a Richard Clarke volt nemzetbiztonsági tanácsadó könyvében ellene felhozott bírálatokra. (A szerző egyébként mind Clinton, mind Bush alatt szolgált ebben a minőségben.) Az amerikai államfő cáfolta, hogy nem vette figyelembe bin Ladent és az al-Kaida jelentette veszélyt a támadásokat megelőzően, miközben Szaddám Huszeinre összpontosította figyelmét. "George Tenet CIA-igazgató állandó jelleggel tájékoztatott az Egyesült Államokat fenyegető terrorveszélyről. Amennyiben a kormányomnak lett volna bármiféle értesülése arról, hogy a terroristák szeptember 11-én megtámadják New York városát, megtettük volna a kellő lépéseket" – szögezte le George Bush.
George Tenet, a CIA igazgatója szerdán, a második napon szintén megjelent a bizottság előtt. A meghallgatáson kijelentette, hogy mind a Clinton-, mind a Bush-kormányzat komolyan vette a terrorveszélyt, és igyekezett megakadályozni Oszama bin Laden és az al-Kaida tevékenységét. Ugyanakkor arra is utalt, hogy hiányzott egy erőteljes, támadó jelleg? hozzáállás a teljes amerikai kormány részéről. Az Egyesült Államok nem részesedett szisztematikus védelemben, annak ellenére, hogy 2000. január 1-je előtt más országok hírszerző szerveivel együttműködve sikerült több, az ezredfordulós ünnepségekre tervezett merényletet meghiúsítani. "Ha a különböző ügynökségek megosztották volna a hírszerzés eredményeit, lehetett volna esélyünk a merényletek megakadályozására" – jelentette ki Tenet. "Az FBI és a CIA bűnügyi és hírszerző szervei között azonban olyan szigorú szabályok akadályozzák az ilyen jelleg? információáramlást, amely ezt lehetetlenné tette" – fűzte hozzá a CIA igazgatója, elismerve, hogy "nem a megfelelő embereket alkalmazták az adatok gyűjtésére."
A szeptember 11-ét vizsgáló bizottság egyébként közzétette első ténymegállapításait, amelyek szerint Washington már több mint négy évvel a támadások előtt megkísérelte diplomáciai lépésekkel megnyirbálni Oszama bin Laden hatalmát. A támadások előtt nem sokkal Washington megpróbálta meggyőzni az afganisztáni tálib kormányt, hogy száműzze bin Ladent "egy olyan országba, ahol átadhatják az igazságszolgáltatásnak". Az ajánlatok, figyelmeztetések, sőt megtorló intézkedések hiábavalónak bizonyultak.
Valószínűleg a kelleténél tovább tartott, míg az illetékesek felismerték a terroristák jelentette halálos veszélyt, amely "sokkal több volt egyetlen egyedi bűnözőnél, vagy csupán egy embernél" – hangsúlyozta a jelentés Oszama bin Ladenre utalva. A dokumentum megállapítja továbbá, amire egyes terrorizmus-szakértők is felhívták a figyelmet, miszerint magas beosztású kormánytisztviselők csak lassan ismerték fel, hogy a terroristák többek voltak egyszer? "bűnözőknél" és háborúban álltak az Egyesült Államokkal. Ártalmatlanná tételük tehát inkább katonai lépést követelt volna, mint rendőrségi nyomozást. Mindezek ellenére a jelentés szerzői hangsúlyozzák: "Készek vagyunk módosítani ezeknek a tárgyköröknek az értelmezését további munkánk folyamán".
2004. 03. 26. (VIII/13)
