hetilap

Abdelaziz ar-Rantiszi temetése. A gyermekorvos Hamasz-vezér előszeretettel küldött kiskorúakat a halálba Fotó: Reuters

Rantiszi likvidálására ugyanis néhány órával az után került sor, hogy a Gázai övezetből Izraelbe vezető ereci átjárónál egy palesztin öngyilkos merénylő magával együtt megölt egy izraeli határrendőrt, három másikat pedig megsebesített. 

A rendőr előtte arra lett figyelmes, hogy egy gyanúsan nagy hasú fiatalember feléjük, a határrendőrök csoportja felé tart. Amikor elébe ment, feltartóztatta, és meg akarta motozni, akkor hozta működésbe a palesztin a derekára kötözött bombát. 

Rantiszi a Gázai övezettől északra fekvő kis arab faluban, Jebnában látta meg a napvilágot 1947-ben. Születése után hamarosan e falu Izrael Állam része lett. Ezért családja a Gázai övezetbe költözött az első hétszázezer palesztin menekülttel együtt. 1948-ban, Izrael Állam megalakulásakor a zsidók egyetlen arab településről sem űzték el a palesztinokat, és nem vették el a házaikat. A szándékuk ennek éppen az ellenkezője volt: az államalapító Ben Gurion felszólította Izraelnek a Népszövetség által meghatározott területén élő összes arabot, hogy maradjanak a szülőföldjükön, otthonaikban, és legyenek teljes jogú állampolgárai az új zsidó államnak. Akik mégis a menekülést vagy elvándorlást választották, azok saját jószántukból tették. Ám akik nem, azok – és leszármazottjaik – ma Izrael teljes jogú állampolgárai. Izraeli személyi igazolvánnyal, izraeli útlevéllel rendelkeznek. Egyetlen állampolgári kötelességet nem kell teljesíteniük: nem kell katonának menniük. (Ezt nem is nagyon bánják.) Ám aki akar, és megfelel a biztonsági követelményeknek, az szolgálhat az izraeli hadseregben.

Rantiszi, a likvidált Hamasz-vezető a hán-juniszi menekülttáborban töltötte gyermekkorát. A kairói egyetemen szerzett orvosi diplomát, ahonnan visszatért Gázába, és aktivistája lett a Palesztin Felszabadítási Szervezetnek. Ekkor kezdett el meggyűlni a baja az Izraeli Biztonsági Szolgálattal. Amikor Jaszin sejk 1987-ben, az első intifáda kitörésekor megalapította a Hamaszt, az elsők között lépett be annak radikális katonai szárnyába, az Ezz el-din el Kasszamba, s lett az egyik vezetője. 

Terrorcselekmények szervezése és elkövetése miatt az izraeli rendőrség többször letartóztatta, 1992-ben pedig a Hamasz és az Iszlám Dzsihád négyszáz különösen veszélyesnek mondott tagjával együtt kiutasították Izraelből, továbbá Dél-Libanon Izrael által megszállt területéről. 

A biztonsági zónán túl, a libanoni hegyekben vert tanyát száműzött társaival együtt. 

Amikor az izraeliek az oslói szerződés megkötése után újra izraeli területre engedték a száműzötteket, Rantiszi ismét belevetette magát a terrorcselekmények szervezésébe, míg az izraeliek börtönbe nem zárták. Öt évig ült, a cellatársa Ahmed Jaszin sejk volt. Amikor 1997-ben kiszabadult, akkor a Palesztin Hatóság megalakult rendőrségével gyűlt meg a baja, amely – immár palesztin börtönbe – huszonhét hónapra csukta le. 2000-ben azonban, az úgynevezett második intifáda kitörése után – mint minden politikai foglyot – a Palesztin Hatóság elnökének, Jasszer Arafatnak a parancsára Rantiszit is szabadon engedték. Azóta tucatnyi robbantásos merényletet szervezett az izraeli polgári lakosság ellen. 

Mint a Hamasz katonai szárnyának első számú vezetője, Rantiszi foglalkozott a kiskorú terroristajelöltek képzésével és nevelésével. Az ő ötlete volt, hogy már az óvodás gyerekekre is kössék rá a jelképes bombaövet, az ő agyszüleménye volt a "janicsárképző" gyermektáborok létesítése, amelyekbe – mint nevelőotthonokba – szegény szülők gyermekeit gyűjtik össze, és azon kívül, hogy hogyan készüljenek a dicső, az ellenséget magukkal együtt elpusztító halálra, semmi mást nem tanítanak a fiataloknak.

Abdelaziz al-Rantiszi nem először volt célpontja az izraeli rakétáknak. Tavaly június 10-én szintén kilőttek rá egyet, de az csak megsebesítette. Akkor elbízta magát, azt gondolva, hogy rajta nem fognak az izraeli fegyverek. Fogtak rajta. A rakéták, amelyek eltalálták az autóját, vele együtt a benne ülő fiát és a testőrét is megölték. 

A Hamasz természetesen új utódot keres, de most már óvatosabb: nem jelentik be, hogy ki lesz a szervezet új feje, nehogy két-három hét múlva azzal is végezzenek az izraeliek. (Egy lapzártánkkor érkezett hír szerint a Hamasz vezetői egy gázai tanácskozáson úgy döntöttek, hogy valamennyi ismert helyi parancsnokukat lecserélik, és a jövőben az öngyilkos merénylők nevét sem teszik utólag közzé.)

Ariel Saron izraeli kormányfő az akciót követő reggelen a kormány kabinetülésén, az odarendelt televíziós kamerák előtt dicsérte meg a Rantiszit megsemmisítő alakulat tagjait, közölve, hogy a célzott támadásokat a "megjelölt" célpontok ellen tovább folytatják. "Ha nem tudjuk csapatosan, akkor egyenként hatástalanítjuk őket. Egészen addig, amíg vagy egy szál sem marad belőlük, vagy rá nem ébrednek arra, hogy a terrornak véget kell vetniük. Az izraeli politika folytatódik. A kormány egyfelől erőfeszítéseket tesz a politikai folyamatok előmozdítására (értsd: az esetleges tárgyalások lehetőségének a megteremtésére), az izraeli területeknek a palesztinokétól történő elválasztására (értsd: a biztonsági kerítés további építésére), a másik oldalon pedig lesújt a terrorszervezetekre és vezetőikre (azaz folytatja a likvidálási akcióit)" – mondta Saron. 

Rantiszi "megölése azt mutatja, hogy egyetlen terrorista sem érezheti magát biztonságban" – idézte az izraeli közszolgálati rádió Ehud Olmert miniszterelnök-helyettest, aki szintén nagy sikernek minősítette a légicsapással végrehajtott gázai akciót. Gideon Ezra tárca nélküli miniszter vasárnap bejelentette, hogy Háled Mesal, a palesztin terrorszervezet damaszkuszi székhely? politikai irodájának vezetője ugyancsak célpont. "Háled Mesal sorsa ugyanaz lesz, mint Rantiszié. Abban a percben, hogy alkalom kínálkozik az akcióra, megtesszük" – mondta a miniszter. Izrael öngyilkos robbantásos merényletek kitervelésével vádolja Mesalt.

Az izraeli kormánynak egyetlen tagja sem vélekedett úgy, hogy helytelen volt Rantiszit kivégezni. Még a legendásan "galamblelk?" Simon Peresz is egyetértett vele.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek