A huszonöt európai uniós külügyminiszter annak tudatában ült a tárgyalóasztalhoz, hogy egy héttel korábban hiába próbálkoztak az alkotmányterv miatti mély ellentétek oldásával, pedig a kormányfők június 17–18-i találkozójára véglegesíteni kellene a szöveget. Ezúttal azonban a Brüsszelből távozó külügyminiszterek hangsúlyozták: sikerült a szavazati arányok kérdésében haladást elérni, amivel elhárult az egyik legnagyobb akadály az elől, hogy az EU alkotmánya valósággá váljon. Az új alkotmány igyekszik egyszer?bbé tenni a döntéshozatalt az Európai Unióban, valamint elejét venni, hogy a tagállamok egy kisebb csoportja megakadályozza a döntéseket. A tervezet alapján az EU Miniszteri Tanácsában a lakosság legalább hatvan százalékát s egyben az uniós tagállamok ötven százalékát képviselő szavazatok kettős többsége dönt. Az olyan országok viszont, mint Lengyelország és Spanyolország elutasítják ezt a tervet, mivel túl nagy súlyt biztosít a nagyobb államok számára. Németország, Franciaország és Nagy-Britannia azonban igyekszik minél inkább ragaszkodni az eredeti elképzeléshez.
Korlátozott jogok
Az Európai Unió polgárai nem szavazhatnak az Európai Bizottság, illetve a Miniszterek Tanácsának elnökére: az EU két kulcsfontosságú testületének fejére – hívja fel a figyelmet a Daily Telegraph cím? brit konzervatív lap. A 349 millió európai szavazó számára – amely India után a világ második legnagyobb választói közössége – az egyetlen lehetőség helyeslésük vagy rosszallásuk kifejezésére, hogy európai parlamenti képviselőt választanak a jövő hónapban. Ezt viszont erősen megkérdőjelezi, hogy az EU államainak történetében a legalacsonyabb részvétel várható a júniusi választáson.
2004. 05. 27. (VIII/22)
