A mariazelli "Népek zarándoklata" az egy éve megkezdett – az EU-bővítésre való vallási "felkészítési folyamatnak" szánt – Közép-Európai Katolikus Találkozó eseménysorozatának záróaktusaként és csúcspontjaként került megrendezésre. A találkozót II. János Pál személyi küldötteként vezető Angelo Sodano vatikáni államtitkár az újonnan csatlakozott nyolc ország püspökeivel és a mintegy nyolcvanezer zarándokkal, az Európai Unióért és a népeik közötti kiengesztelődésért imádkozott. A zarándoklatról egészségi állapota miatt távolmaradt II. János Pál Sodano bíboroshoz írt levelében örömének adott hangot, amiért a térség katolikusai mostani találkozójukon éppen a Szent Szűz szentélyénél adják hitüknek tanújelét, és kifejezte elhatározását, miszerint e népek jövőjét a Mária Szeplőtelen Szívére bízza. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ehhez a kezdeményezéshez csatlakozva a május 1-je előtti hétvégén "Magyarok Nagyasszonyával az Európai Unióba" mottóval hirdetett közös imádságot. A más állam- és kormányfőkkel, valamint az Európai Bizottság elnökével együtt megjelent Mádl Ferenc pedig hangsúlyozta: a hit és az erkölcsi értékek politikai rendszerektől és országhatároktól függetlenül mindig összetartották az embereket, és az egyházaknak kiemelt szerepük van abban, hogy erősítsék az Európai Unióban élő emberek hitét.
Mariazell nem az első búcsúhely ahol a katolikus egyház a megváltozott geopolitikai helyzetben elfoglalt szerepét értékelte: áprilisban a spanyolországi Santiago de Compostelában, a Szent Jakabnak, Spanyolország védőszentjének síremléke köré épült zarándokhelyen az Európai Közösség Püspöki Konferenciájának Bizottsága (COMECE) tartott egyhetes rendezvénysorozatot a kontinens egyesítése kapcsán. A találkozó megvalósulását az EU kormányszerveinek vezetői – Pat Cox, az Európai Parlament (EP) elnöke, Bertie Ahern, a soros EU-elnök, Írország kormányfője és Romano Prodi – támogatták. Prodi a zarándokokat videoüzenetben emlékeztette, hogy "az unió a kontinens egyesítésével most az új európai rend megteremtését készíti elő. Mivel az egyházat és Európát szoros szálak fűzik egymáshoz – tette hozzá –, határozott jelzést kell adnunk az új Európának, hogy azon értékeken kell alapulnia, amelyek közös keresztényi és európai örökségünk részei." A II. János Pál által 1989-ben "Európa szellemi fővárosának" nyilvánított Santiago de Compostela rendezvényeit a COMECE kongresszusa zárta, amelyen az unió püspökei a júniusi EP-választások kapcsán közzéteendő közös állásfoglalásukat fogalmazták meg.
A Szentszék a két zarándoklat közötti egy hónapban is számos nyilatkozattal hangsúlyozta a katolikusoknak az európai integrációban betöltött felelősségteljes szerepét. "Európának meg kell erősítenie keresztény gyökereit, mert csak így lesz képes a harmadik évezred hatalmas kihívásaival szembenézni" – mutatott utat II. János Pál a kontinens polgárainak az EU bővítésének másnapján, majd az egy héttel később Stuttgartban megrendezett ökumenikus találkozón hozzátette, a kereszténységnek kell Európa "lelkének" lennie. Időközben a kontinens
keresztény gyökereire való utalásnak az EU alkotmányába való bevezetésére tett erőfeszítések is megújultak: több uniós tagállam, elsőként Lengyel- és Olaszország kezdeményezte, hogy – nyolc katolikus többségű állam csatlakozása után – közös levélben kérjék az ír elnökséget a jelenlegi, csupán "kulturális, vallási és humanista örökségre" hivatkozó szövegváltozat módosítására.
Indítványuk értő fülekre találhat a szigetországban, a compostelai találkozón az ír kormány képviseletében megjelent Mary Hanafin miniszter asszony ugyanis biztosította a zarándokokat: nem tartja meggyőzőnek azok érvelését, akik ellenzik, hogy az alkotmány preambuluma utalást tegyen Istenre vagy Európa keresztény hagyományaira.
2004. 05. 27. (VIII/22)
