Thomas Hamill, néhány órával a szabadulása után. A bátorság és az imák segítettek Fotó: Reuters
A férfi még április elején tűnt el, amikor Bagdadtól nyugatra iraki lázadók rátámadtak arra az üzemanyag-szállító konvojra, amelyben az ő teherautója is haladt. A támadás során Hamill további hat kollégája is eltűnt, és két katonának is nyoma veszett. Röviddel ezután Hamillt és az egyik katonát két külön videofelvételen mutatta be az arab al-Dzsazira televízió, álarcos fegyveresek foglyaként. A másik elrabolt katonának, illetve az eltűnt civilek közül négy személynek megtalálták a holttestét, a további két túsz sorsa viszont egyelőre ismeretlen.
Hamillnek háromhetes rabsága alatt már volt egy szökési kísérlete, néhány nappal végleges szabadulása előtt. Valahogyan sikerült kilopóznia a házból, ahol fogva tartották, amikor éppen egy amerikai helikopter haladt el a közelben. A férfi ugyan megpróbálta felhívni magára a figyelmet, de a katonák nem vették észre, és továbbrepültek. Hamill ekkor felismerte, hogy egymagában a puszta közepén, víz és élelem nélkül nem bírná sokáig, így inkább visszalopózott a házba, ahol az emberrablók semmit nem vettek észre az incidensből.
Néhány nap múlva, egyik reggel Hamill közeledő katonai konvoj zaját hallotta a házból. Ekkor kifeszítette szobája ajtaját, és kifutott az útra, ahol a katonák elhaladtak. Joseph Merrill hadnagy arról számolt be, hogy szakasza épp az egyik olajvezetéken kereste a meghibásodás helyét, amikor a közeli házból egy rohanó férfi alakja bukkant elő. Az ismeretlen az ingét lengette, és angol nyelven kiabált. A katonák, miután látták, hogy a férfi fegyvertelen, maguk is közelebb mentek, és azonnal felismerték, hogy a kiabáló idegen nem más, mint az eltűnt Thomas Hamill. Ezek után a házat is átkutatták, de ott csak nőket és gyermekeket, a ház körüli f?ben pedig egy eldobott fegyvert találtak.
A rabság három hete alatt Hamill rokonai és ismerősei egy pillanatra sem adták fel a reményt, hogy a férfit épségben újra láthatják. Hamill nagynénje a CNN-nek adott nyilatkozatában elmondta: "Végig hittük, hogy Isten átsegíti ezen a helyzeten." Hasonló véleményen volt a férfi kilencvenkét éves nagymamája is: "Tudtam, hogy Isten vissza fogja őt hozni." Hamill egyébként családi tejgazdaságot vezetett több éven át, ám mivel a megélhetés nehézkes volt, az adósságok pedig egyre inkább halmozódtak, végül eladta teheneit, és úgy határozott, hogy vállalva a veszélyeket, elszegődik Irakba teherautó-sofőrnek, hogy két tinédzserkorú gyermekét el tudja tartani, és finanszírozhassa felesége tervezett szívműtétjét is. A cég, amelyhez Hamill leszerződött, 80-120 ezer dollár éves adómentes jövedelmet ígért alkalmazottainak.
Miután megérkezett a lesújtó hír a férfi eltűnéséről, Hamill lakhelyének, a mindössze kétezer főt számláló Macon városkának a polgárai példás összefogásról tettek tanúbizonyságot. A lakók a helyi baptista gyülekezetben huszonnégy órás imaláncot szerveztek, a törvényszék épületében pedig minden éjjel virrasztást tartottak. A hívek még a hagyományos húsvéti istentisztelet helyett is ima-összejövetelt rendeztek. A férfi felesége, Kellie így nyilatkozott: "Nagyon nehéz helyzet volt, ami megpróbált bennünket, de azt szeretném üzenni az embereknek, hogy ha van hitük és imádkoznak, akkor minden megtörténhet."
2004. 05. 06. (VIII/19)
