George W. Bush amerikai elnök Isztambulban. Szerinte Törökország helye Európában van Fotó: Reuters
Bush elnökre jelentős belpolitikai nyomás nehezedett az elnökválasztás évében, hogy végre bizonyítsa: Amerika nem maradt egyedül iraki politikájával. Az írországi amerikai–európai csúcson, majd az isztambuli NATO-csúcstalálkozón
azonban Bush jobbára támadásokkal és kritikákkal találta magát szemben. A nyugat-írországi találkozón, melyen az elnök és az EU vezetői vettek részt, kiadtak ugyan egy nyilatkozatot az iraki átmeneti kormány támogatásáról, az európaiak ugyanakkor követelték, hogy az Egyesült Államok bánjon megfelelően iraki és guantanamói foglyaival.
Az isztambuli NATO-csúcson pedig a huszonhat tagország Irak kérdését tárgyalta az első helyen – rendkívül szigorú biztonsági intézkedések közepette, melyekre szükség is volt, az elszánt és főként szélsőbaloldali tüntetők, valamint az isztambuli reptéren a csúcs alatt történt robbanás miatt. Terrortámadások történtek azonban már a találkozót megelőzően is Törökország üzleti fővárosában.
Az iraki háború miatt még mindig neheztelő Jacques Chirac francia elnök nyilvánvalóan igyekezett keresztbe tenni az amerikai terveknek, amikor hangsúlyozta: az iraki biztonsági erők kiképzésére vonatkozó megegyezés nem jelenti, hogy a szövetség csapatait az arab országba kellene küldeni. Chirac szerint ugyanis a NATO-csapatok megjelenése Irakban "veszélyes és kontraproduktív lenne, valamint az iraki nép félreértené". Az iraki háborút szintén ellenző Németország is h? maradt önmagához. Gerhard Schröder német kancellár kijelentette: "A NATO szerepe csak és kizárólag a kiképzésre korlátozódik. Egyértelműen megmondtuk, hogy nem akarunk német katonákat Irakban látni."
Elemzők szerint azonban a kiképzésre vonatkozó megegyezés jelentőségét nem szabad túlbecsülni, hiszen azok az országok, amelyek akartak, már eddig is részt vettek az iraki biztonsági erők képzésében, a többieket pedig a mostani megállapodás sem fogja rábírni erre. Ami Magyarországot illeti, Medgyessy Péter miniszterelnök Isztambulban kijelentette: Magyarország nem a saját területén képzeli el a hozzájárulását az iraki rendfenntartók kiképzéséhez. Szóba jöhet viszont Jordánia, ahol egyébként is működnek már magyar kiképzők.
Chirac igyekezett megakadályozni azt is, hogy az Észak-atlanti Szövetség frissen alakult gyorsreagálású erői részt vegyenek a biztonság fenntartásában az afganisztáni választások idején – ismét az amerikai tervekkel ellenkezve. Pedig Hamid Karzai afgán elnök szinte kétségbeesetten sürgette a NATO-t, hogy küldjön csapatokat a szeptemberre tervezett elnökválasztás biztonságos lebonyolításának elősegítésére.
A NATO vezetői mindössze további 1500-2000 katona küldésében tudtak megegyezni, bár szó van arról, hogy a nemzetközi biztonsági erő (ISAF) létszámát a jelenlegi 6500-ról tízezerre emelik még szeptember előtt. Karzai szerint ugyanakkor nem holnap, hanem még ma szükség lenne a támogatásra, különben aligha fognak az afganisztániak szabadon, félelem és erőszak nélkül szavazni. Az afgán elnök azt is hangsúlyozta, hogy három nagy kihívással áll szemben országa: először is a terrorizmus veszélyével, a második a magánhadseregek, a harmadik pedig a kábítószer-termelés kihívása, melyek legyőzéséhez szintén szükség van a külső támogatásra.
Bár már 2003 decemberében elkezdték a választói névjegyzék összeállítását, a szavazást már egyszer el kellett halasztani Afganisztánban. A tálib rendszer még megmaradt védelmezői további lázadókkal együtt ugyanis éppen a választásban részt vevő tisztviselőket támadták az elmúlt hetekben, tizennyolcan életüket vesztették. Chirac ugyanakkor kijelentette: a NATO tavaly beindított gyorsreagálású elitalakulata – amelyből a franciák derekasan kiveszik részüket – alapvetően válságok kezelésére van kitalálva, és nem rutinjelleg? műveletekre. Szakértők mindenesetre megegyeznek abban, hogy ilyen körülmények között különösen nehéz lesz szabad és visszaélésektől mentes választásokat tartani az ősszel Afganisztánban.
A török rohamrendőrség összecsapása a NATO-ellenes tüntetőkkel. Megkapták a kiképzést Fotó: Reuters
2004. 07. 02. (VIII/27)
