Ariel Saron a knesszetben. A francia kritikák után is jókedv? Fotó: Reuters
Ariel Saron izraeli miniszterelnök az Amerikai Zsidó Szervezetek legutóbbi jeruzsálemi konferenciáján tartott beszédében felszólította a világ zsidó lakosságát, hogy költözzön Izraelbe, amint lehet, hozzátéve, a francia zsidók esetében elkerülhetetlen az azonnali alijázás, mivel a nyugat-európai országban egyre erősebb a zsidóellenes hangulat annak ellenére, hogy a francia vezetés az utóbbi időben lépéseket tett az antiszemitizmus visszaszorítására. "Franciaország lakosságának tíz százaléka muzulmán, ami újfajta, Izrael-ellenes érzelmeken és propagandán alapuló antiszemitizmus térnyerésének ad lehetőséget" – tette hozzá a kormányfő.
Saron szavai Serge Klarsfeld, vezető francia nácivadász által megfogalmazott véleményt erősítették meg, aki nemrégen úgy fogalmazott, hogy "
Franciaországban annyira súlyos a helyzet, hogy az egyetlen megoldás az ország elhagyása lehet". Véleménye szerint a holokauszt egyik tanulsága éppen az, hogy "
bár meglehet bennünk a szándék, hogy harcoljunk az antiszemitizmus ellen, a legjobb, ha addig menekülünk, amíg lehet". Ugyanakkor nem látja nagyon valószínűnek, hogy a francia zsidók akár Izraelbe, akár az Egyesült Államokba átköltöznének. Klarsfeld szavai azt követően hangzottak el, hogy a Zsidó Ügynökség bejelentette, kampányt indít, hogy meggyőzze a franciaországi zsidókat, szükséges, hogy Izraelbe költözzenek a felerősödött antiszemita hullám elől. A Párizsban élő hatvannyolc éves Klarsfeld egy faliszekrénybe rejtőzve menekült meg a haláltáborba való deportálástól, és a háború óta eltelt évtizedek során a francia nácik felkutatásának szentelte az életét.
A francia külügyminisztérium "elfogadhatatlan megjegyzésnek" nevezte Saron szavait, más, politikai vezetők az ország ellen intézett sértésnek minősítették azt. Jacques Chirac francia államfő kijelentette, hogy Ariel Saron izraeli miniszterelnök franciaországi látogatása időpontjának meghatározására csak azt követően kerülhet sor, miután ez utóbbi megfelelő magyarázatot ad arra, hogy miért szólította fel a francia zsidókat az ország azonnali elhagyására. Saron szavai annál is inkább megütközést keltettek a francia vezetésben, mivel ez utóbbi az elmúlt időben lépéseket tett Izraellel való kereskedelmi és politikai kapcsolatainak javítására. A két ország közötti kapcsolatok ugyanis nem tehermentesek az Európai Unió – és azon belül is elsősorban Franciaország – palesztinpárti állásfoglalása miatt az izraeli–palesztin konfliktust illetően.
Izraeli vezetők később igyekeztek enyhíteni Saron szavait, akinek szóvivője szerint "kulturális félreértésről" van szó, hiszen a miniszterelnök rendszeresen felszólítja a zsidókat az alijázásra (melyre demográfiai okok miatt is szüksége van Izraelnek), és most sem a francia kormány ellen intézte szavait, hanem a Franciaországban élő, egyre nagyobb létszámú muzulmán – és nyilvánvalóan Izrael-ellenes érzelm? – lakosságot teszi felelőssé a jelenségért.
A franciaországi zsidó szervezetek vezetői is kifogásolták a miniszterelnök szavait, mondván, hogy bár valóban nem könny? jelenleg a francia zsidók helyzete, azonban az ilyen szavak nem segítik elő a kapcsolatok rendeződését, hanem csak "olajat adnak a tűzre". Hozzátették, hogy a jelenlegi francia politikai vezetés részéről érezhető a szándék a rasszista jelenségek visszaszorítására.
Franciaországban az utóbbi években valóban megsokasodtak az antiszemita megnyilvánulások, bár a hivatalos számadatok nem egységesek, a romló tendencia mindenképpen nyilvánvaló. Egyes kormányzati források szerint az év eleje óta mintegy száznyolcvan támadást követtek el zsidó személyek vagy tulajdonaik ellen, míg más – szintén kormányzati – források szerint ez a szám több százra tehető. Az elmúlt fél év során elkövetett atrocitások száma majdnem eléri a tavalyi év egészében elkövetett antiszemita cselekmények számát. A nyilvántartások szerint a bűntettek nagy részét a muzulmán lakosság másod- és harmadgenerációs tagjai követik el. Franciaországban él Európa legnagyobb muzulmán és zsidó közössége. A 60 milliós országban 6 millió muzulmán és 600 ezer zsidó él. A muzulmán és a zsidó lakosság gyakran egymás közelében lakik, és a szegény, munkanélküli észak-afrikai származású lakosság gyakran a zsidó szomszédaikon tölti ki a haragját.
A két közösség közötti egyre élesebb konfliktus kapcsán Jacques Chirac francia elnök pár hete felszólította a franciákat, hogy tegyenek meg mindent a rasszista, idegengyűlölő és embertelen megnyilvánulások visszaszorítása érdekében. Bejelentette egy önálló intézmény felállítását, melynek feladata a bárminem? diszkrimináció visszaszorítása. Fontos megemlíteni, hogy Chirac az első francia államfő, aki nemrégen elismerte Franciaország felelősségét több tízezer zsidó deportálásában.
A francia zsidó kivándorlás 2002-ben érte el a csúcsot, amikor is több mint 2 ezer 500 személy döntött úgy, hogy Izraelbe költözik. Bár a tavalyi év során ez a szám csökkent, mégis a duplája volt a 2001-es adatnak.
2004. 07. 23. (VIII/30)
