A St. Pölten-i katedrális és szeminárium épülete. Inog Krenn püspök széke Fotó: Reuters
Mivel a képek között pedofil tartalmú anyagot is találtak, az ügyészség az egyik papnövendékkel szemben szexuális bűncselekmények miatt azonnal vádat is emelt. A leendő papokat különféle homoszexuális pózokban ábrázoló képek a hatóságok szerint legfeljebb erkölcsi aggályokat kelthetnek, de büntetőjogi értelemben nem szankcionálhatók. A botrány kitörése óta érthető módon a St. Pölten-i szeminárium a média érdeklődésének kereszttüzébe került, s egyre-másra jelennek meg hírek az ott zajló homoszexuális orgiákról s egyéb szerelmi drámákról.
A környékbeliek, a szeminaristák barátai s egyes egyházi körök régóta tudtak az intézmény falain belüli áldatlan állapotokról. Ám annak ellenére, hogy az egyházon belülről is sok kifogás érkezett, és az egyház vezetőinek nemegyszer a világi hatóságok előtt kellett védelmükbe venniük az intézményt és annak irányítóit, nem történt semmi. Pedig ismert volt előttük például az a tavalyi eset is, amikor az egyik szeminaristát a rendőrség egy általános iskola elől szállította el, ahol kiskorúakkal igyekezett kapcsolatot teremteni, s a most kirobbant botrány egy tavaly ősszel az intézmény falain belül történt halálesetet is más megvilágításba helyez. Ez utóbbi során csak annyit tudtak megállapítani, hogy egy, a papi pálya mellett későn döntő, 52 éves szeminarista vízbe fulladt. Noha a hatóságok kezdettől fogva gyilkosságra gyanakodtak, a nyomozás megrekedt. Most azonban kiderült, hogy a papnövendéket gyengéd érzelmek fűzték egy társához.
A St. Pölten-i intézmény egyébként egyházi körökben is híres volt arról, hogy bárki jelentkezett, felvették, még azokat is, akiket máshol elutasítottak. Köszönhető volt ez többek között a helyi egyházmegye püspöke, Kurt Krenn sajátos álláspontjának, miszerint "egyetlen jelentkezőt sem szabad elutasítani azért, mert egy bizonyos csoportnak vagy egyházi divatirányzatnak nem tetszik". A püspök ezt azon szeminaristák védelmében hangoztatta, akiket más egyházi intézmények nyilvánvaló homoszexuális vonzalmuk vagy éppenséggel ultrakonzervatív nézeteik miatt utasítottak el.
A püspök felelőssége az ügyben egyébként több szempontból is felvethető. Az intézményben kialakult állapotokról – többek között a gyermekpornóügyről és a szövevényes homoszexuális kapcsolatokról – feltételezhetően legalább fél éve tudomása van. Ennek ellenére a szeminárium vezetőit nem mentette fel, azok csak a botrány kirobbanása után távoztak. Az osztrák közvéleményt megdöbbentette továbbá az is, ahogyan Krenn az újságban megjelent, papi ruhában csókolózó férfiak képeire reagált. Véleménye szerint "a fiúk csak bolondoztak", s a megjelent képek a felebaráti szeretet és egy karácsonyi ünnepség felfokozott hangulatát mutatják csupán be. A homoszexualitást még akkor sem volt hajlandó elismerni, amikor azt már a legmagasabb egyházi körök is tényként kezelték.
A "válságmenedzselés" ilyetén suta módja a Vatikánt is határozott lépésekre sarkallta. A Szentszék, úgy tűnik, tanult az öt évvel ezelőtt Ausztriában, szintén Krenn vezetése alatt történt Hermann Groer bíboros-féle pedofilbotrány következményeiből. II. János Pál pápa ugyanis szabadságáról alig visszatérve az ügy kivizsgálására Klaus Küng voralbergi püspök személyében azonnal apostoli vizitátort nevezett ki, amelyhez hasonló eset évtizedek óta nem történt Európában. Küng egyébként több szempontból is alkalmasnak tűnik a feladatra, hiszen egyrészt orvosi végzettséggel rendelkezik, másrészt pedig a pápához lojális, s az egyik legbefolyásosabbnak tartott egyházi szervezet, az Opus Dei tagja. Küng kinevezése Krenn püspököt gyakorlatilag minden hatalmától megfosztja, hiszen a látogatás ideje alatt semmiféle önálló döntést nem hozhat. A Kurier című bécsi lap szerint Krennt még a héten a Vatikánba rendelik, s igyekeznek önkéntes távozásra bírni. Mindez alighanem a végső megerősítését jelenti mindannak, hogy az egyházállam nyilvánosan is kénytelen volt megvonni a bizalmát egy püspökétől, amire az egyháztörténelemben nem sok példa akadt.
2004. 07. 23. (VIII/30)
