Szolidaritási tüntetés az elfogott francia túszokkal. A törvényből nem engedünk Fotó: Reuters
Múlt szombaton pár másodperces felvételt sugárzott az al-Dzsazíra arab hírcsatorna, melyen két foglyul ejtett európai újságíró volt látható, amint fogva tartóik követeléseit tolmácsolva azt kérték a francia kormánytól, hogy vonja vissza a tavasszal elfogadott fejkendőtörvényt (lásd keretes írásunkat). Ellenkező esetben az életükkel kell, hogy fizessenek – állították a túszok. A francia sajtóorgánumok két helyi tudósítójukat azonosították a foglyok személyében: Christian Chesnot-t, a Radio France International munkatársát és Georges Malbrunot-t, a Le Figaro francia napilap tudósítóját. Az újságírókkal egy héttel korábban szakadt meg minden kapcsolat, amint azok Bagdadból Nedzsefbe tartottak. Az Iraki Iszlám Hadsereg nev? szervezethez tartozó fogva tartók – azóta kétszer 24 órával meghosszabbított – 48 órás ultimátumot adtak a francia kormánynak követeléseik teljesítésére. (Feltételezhetően ez a szervezet felelős az olasz újságíró, Elzo Baldoni múlt heti kivégzéséért, amiért az olasz kormány nem vonta vissza Irakban állomásozó csapatait.)
Bár a videofelvételen kívül semmilyen megkeresés nem érkezett a francia kormányhoz, Párizs határozottan elutasította a terroristák követeléseinek teljesítését, mondván, hogy "a francia szekuláris államrendet senki nem sértheti meg", azonban soha nem látott erőfeszítéseket tett a túszok kiszabadítása érdekében. Már vasárnap rendkívüli kormányülést hívott össze Jean-Pierre Raffarin kormányfő, Michel Barnier külügyminiszter pedig még aznap közel-keleti körútra indult, hogy a baráti arab országok segítségét kérje a túszok kiszabadítása érdekében. Konzultált többek között az egyiptomi és a jordániai kormány képviselőivel, találkozott II. Abdullah jordániai királlyal, majd Amr Muszával, az Arab Liga főtitkárával. Körútja során tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy "ezek a jó szándékú emberek a valós iraki helyzetet mutatták be a világnak, és mindig pozitívan viszonyultak az arab világhoz", ezért szabadon bocsátásukat kérte a fogva tartóiktól.
Jacques Chirac francia államfő hangsúlyozta, hogy "Franciaország minden vallás számára biztosítja az egyenlőséget, a tiszteletet és a védelmet. A tolerancia inspirálja minden tettünket, így Franciaország iraki politikáját is." Raffarin kormányfő kijelentette, hogy nem csak két francia élete forog veszélyben, de "veszélybe került a szólásszabadság és a köztársasági értékrend is". A történtek hatására hétfőn este ezrek – köztük számos muzulmán fejkendős asszony – tüntettek Franciaország-szerte a túszok kiszabadítása érdekében, felháborodásuknak adva hangot amiatt, hogy francia állampolgárokat ért támadás iraki milicisták részéről, pedig Franciaország kiállt Irak mellett.
A túszejtők eddig példátlan módon maradtak magukra az arab világban, amely – talán most először – egyhangúlag ítélte el az emberrablást, és állt ki Franciaország mellett. A franciaországi iszlám szervezetek siettek elhatárolódni a történtektől, kijelentve, hogy "a francia muzulmán közösség teljesen ártatlan", majd hozzátették, hogy aki "emberéletek ellen tör, az az emberiség egésze ellen tör".
A Párizs környéki imámok egy csoportja kedden reggel közösen imádkozott Párizs legnagyobb mecsetjében a francia újságírók szabadon bocsátásáért. (A
rendezvényen részt vett Bertrand Delanoe párizsi polgármester és Dominique de Villepin francia belügyminiszter is.) A bagdadi iszlám tudósok szövetsége sajtókonferencia keretében azt nyilatkozta, hogy "az iraki ellenállás minden muzulmán joga, (
) azonban a francia újságírók kivégzése nem lenne helyes dolog". Most először nyílt levélben szólították fel a terroristákat a foglyok szabadon bocsátására. A falludzsai mudzsahedek egy csoportja Franciaországnak az iraki beavatkozással kapcsolatos "humanitárius" álláspontjára hivatkozva szólította fel "hit- és harcostársait" a foglyok elengedésére. Számos arab vezető, köztük Jasszer Arafat és Moamer Kadhafi líbiai elnök szólalt fel a túszok szabadon bocsátása érdekében, emlékeztetve, hogy az arab országok barátjaként Franciaország határozottan ellenezte az Egyesült Államok iraki beavatkozását.
Számos arab sajtóorgánum emlékeztetett Franciaország közismerten arabbarát álláspontjára, valamint arra, hogy a nyugat-európai ország mindvégig ellenezte az iraki inváziót. Az arab emirátusbeli al-Bajan "váratlan fejleménynek" nevezte, hogy egy arabbarát ország állampolgárait érje támadás. A katari al-Rajan szerint ez az első eset, hogy a milicistáknak nem Irakkal kapcsolatosak a követeléseik, és kijelentette, hogy "Franciaország jobb bánásmódot érdemel".