hetilap

Egy texasi küldött a republikánus jelölőgyűlésen. Közfelkiáltással újabb négy évre George W. Busht akarják Fotó: Reuters

Már a nagygyűlés előtti hétvégén megkezdődtek a tiltakozások New Yorkban: szombat éjszaka több száz tüntetőt letartóztatott a rendőrség, mivel komoly aggodalmat okozott, hogy értesüléseik szerint a tüntetők a küldötteket szállító buszok feltartásával kívánták megakadályozni, hogy azok időben megjelenjenek a megnyitón. 

A Bush-ellenes megmozdulás egyébként nem jelent meglepetést, hiszen a Nagy Alma, ahogy az amerikaiak New Yorkot becézik, köztudomásúlag a demokraták fellegvára.

A republikánus jelölőgyűlést Dick Cheney alelnök beszéde nyitotta meg vasárnap este, Bush elnök háborús vezetését dicsérve. Háttérként New York terroristák csonkította sziluettjét láthatta a hallgatóság – a nagygyűlés célja ugyanis a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokra emlékeztetve meggyőzni a választókat: Bush terrorizmusellenes harca eredményes volt annak ellenére, hogy a háborút még nem sikerült megnyerni, valamint bebizonyítani, hogy a demokrata ellenjelölt, John Kerry nem lenne alkalmas az ország védelmére. 2001-ben, egy hónappal a terrortámadások után az amerikaiak 92 százaléka jóváhagyta az államfő terrorizmusellenes tevékenységét. Ez az arány még két évvel később, Bagdad kapitulációja idején is 79 százalékot mutatott. 

A nagygyűlés hétfő esti szónokai – John McCain arizonai szenátor és Rudolph Giuliani volt New York-i polgármester vezetésével – arra törekedtek, hogy a szeptember 11-ei tragikus események utáni érzelmek felidézésével győzzék meg az amerikaiakat: George Bushról továbbra is ugyanúgy kell gondolkodniuk, mint három évvel korábban. Mindez természetesen Bush hitelének visszaállítását is szolgálta, amely az iraki megszállás nehézségei, illetve a hatalomátadás következtében komoly csorbát szenvedett. Jelentős visszhangot váltott ki az elnöknek az NBC televíziócsatorna Today cím? műsorában hétfőn lejátszott interjúja, amelyben a feltett kérdésre – legyőzheti-e az Egyesült Államok a terrorizmust? – kijelentette: "Nem hiszem, hogy ez lehetséges. De azt gondolom, teremthetünk olyan feltételeket, hogy azok, akik a terror eszközeit alkalmazzák, kevésbé elfogadhatók legyenek a világ egyes részein." Ez eltávolodást jelent attól a július 14-ei derűlátó nyilatkozattól, amelyben az elnök kijelentette: "Megvan az éles rálátásom és stratégiám, hogy megnyerjük a háborút a terrorizmus ellen." Fehér házi körök a helyzet mentésére siettek leszögezni, hogy az elnök nyilatkozata nem irányvonal-változást jelzett, hanem a küzdelem hosszú lejáratú jellegét igyekezett hangsúlyozni. John Edwards, Kerry alelnök-jelöltje megragadta az alkalmat, hogy kijelentse: a terror elleni háború megnyerhető. "Miután hónapokig hallgattuk, hogy egyedül a republikánusok képesek megnyerni a terror elleni háborút, az elnök most kijelenti, hogy nem képes rá. Nem ez a megfelelő idő a vereség bejelentésére" – mondta Edwards az ABC tévé Nightline cím? műsorában. 

A hétfőn sugárzott interjúban ugyanakkor az elnök azt is elmondta, hogy a "gyermekeink számára katasztrofális lenne", ha most feladnák a terror elleni háborút. "Nem mutathatunk gyengeséget a mai világban, mert azt az ellenség kihasználja. A gyengeség felbátorítja őket, és a világ még veszélyesebbé válik" – tette hozzá. 

A nagygyűlés nyitónapja a konferenciaközponton kívül kevésbé békésen telt, mint az első, a rendőrség ismét több száz tüntetőt vett őrizetbe. Míg az első napon számos kirohanás hangzott el a demokrata párti jelölt ellen, különösen Giuliani volt polgármester szájából, a második nap szónokai az elnök érdemeinek kiemelésére koncentráltak. A First Lady a szónoki emelvényen kifejtette, hogy büszke férjére, mivel erőteljesen és meggyőződéssel vezette az országot. A második nap többi szónokához hasonlóan Laura Bush a republikánus pártnak a bevándorlók, a vállalkozók, valamint a betegek és a gyermekeik számára minőségi oktatást váró szülők iránti együttérzésére és segítőkészségére helyezte a hangsúlyt beszédében. 

A közelmúltban kaliforniai kormányzóvá választott Arnold Schwarzenegger olyan vezetőként jellemezte Bush elnököt, aki dicsőséges fejezetet írt a remények és álmok pilléreire épült pártja történetébe. "Büszke vagyok arra, hogy Abraham Lincoln, Teddy Roosevelt, Ronald Reagan és George W. Bush pártjába tartozom. Bevándorlótársaim, akik ma hallgatnak, tudatni szeretném önökkel, mennyire szívesen látják valamennyiüket ebben a pártban. Mi, republikánusok csodáljuk törekvéseiket. Ösztönözzük álmaikat. Hiszünk az önök jövőjében!" – fogalmazott az osztrák származású politikus, kiemelve, hogy azóta meggyőződéses híve a republikánus pártnak, amióta 1968-ban – Ausztriából érkezve, még német fordításban – Nixon elnök választási beszédét hallgatta. 

Elizabeth Dole észak-karolinai szenátor felszólalásában kiemelte, hogy a republikánus párt szilárdan kiáll a házasság és a meg nem született gyermekek érdekei mellett, mivel azt még mindig az "erkölcs vezérli". "Az egy férfi és egy nő közötti házasságot nem a republikánusok találták fel, de meg fogják védeni… egy olyan kultúrában hiszünk, amely minden életet tisztel… a gyenge öregekét, az erőtlenekét, és azokét is, akik még meg sem születtek. Az élet védelmét nem a republikánusok találták fel, de meg fogjuk védeni" – hangoztatta beszédében a szenátor. A második nap estéjén a nagygyűlés megerősítette a párt döntését Bush jelöléséről a novemberi választásokra, az elnök elfogadó beszédére várhatóan csütörtökön kerül sor. 

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek