A Frances hurrikán egy műholdfelvételen. Florida felé félúton Fotó: Reuters
A meteorológusok és viharkutatók megállapították, hogy az elmúlt évek során az Atlanti-óceán térségében megnövekedett a viharok száma, amelyek ráadásul egyre nagyobb erővel csapnak le a szárazföldre. A hurrikánok óramű pontossággal június 1. és november 30. között kezdik meg tombolásukat, az idei "szezonban" azonban különösen hevesen pusztítanak. Abnormális jelenségnek mondható, hogy a Charley és a Frances néhány héten belül követte egymást, az Iván pedig – amely már végigsöpört Barbadoson és Granadán is – lehet, hogy ennél is rövidebb idő alatt éri el a partokat. A szakértők szerint, ha az utóbbi években megfigyelt tendencia folytatódik, akkor a jövőben még hevesebb és még nagyobb megaviharokra lehet számítani.
A Charley-hoz hasonlóan a Frances is megtépázott házakat, szétzúzott hajókat, villamos áram nélkül maradt településeket, áradásokat és tornádókat hagyott hátra. Mivel nyomvonala néhány helyen megegyezett a Charley-éval, szinte betetőzte azt a pusztítást, amit elődje elkezdett. A Frances hevessége és meglepő lassúsága révén a modern amerikai történelem egyik legfurcsább és legfigyelemreméltóbb vihara lett. A szakértők szerint kevés hurrikán töltött ilyen sok időt – közel három napot – a szárazföldön.
A Charley kisebb kiterjedésű és gyors mozgású vihar volt, amely szeszélyesen változtatgatta nyomvonalát. Ezzel szemben a nagyobb méretű Frances lassan és kiszámítható útvonalon haladt előre. A széllökések helyenként az óránkénti 145 kilométeres sebességet is elérték.
A jelentések szerint egyes időpontokban 4-5 millió ember maradt villamos áram és energia nélkül Floridában, de a Frances Georgia állam déli részét sem kímélte: itt is közel negyvenezer otthon burkolózott sötétségbe, és több tucat iskola is zárva tartotta kapuit. Floridában 2,8 millió ember várta a kijelölt menedékhelyeken a szél csillapodását. A vihar elvonulta után hosszú sorok kígyóztak a benzinkutaknál, és az alapvető napi cikkeket – vizet, jeget – osztogató segélyhelyeknél. Egyes becslések szerint a biztosítási kár 5-15 milliárd dollár között lehet.
Florida lakosai különböző tűrőképességgel reagálnak a megpróbáltatásokra. A Jutras házaspár például saját házában vészelte át a vihart, mert előrelátó módon az épületet a legmodernebb, viharbiztos technológia alapján építették fel. A dupla tetejű, extra gerendákkal ellátott otthont a Frances valóban nem tudta úgy megtépázni, mint a szomszéd házakat. Jutrasék ezért nem félnek az Ivántól sem. Nem úgy a Nemec család, akik nemrég költöztek Floridába. "Ez már túl sok nekem – vallja a családfő. – A Charley után felmerült bennünk, hogy visszaköltözünk Connecticutba, de a Frances most fel is tette az i-re a pontot." A félsziget déli részén élő Dennis Bloom az állandó tartalékolásba és raktározásba fáradt bele. "A Charley után minden élelmet ki kellett dobnunk a hűtőből, mert sokáig nem volt áram. De újból feltöltöttük. A Frances után megint dobhattunk ki mindent, és most már az Iván is úton van felénk. Én ezt nem bírom anyagilag, inkább beruházok egy 600 dolláros áramfejlesztőbe."
Granadában eddig három ember halálát tulajdonítják a szezon negyedik legerősebb hurrikánjának, az Ivánnak, amely kedden közel 200 kilométeres sebességgel söpört végig a Karib-tengeri szigeten. Az időközben négyes erősségűvé vált vihar, miután hivatalos jelentések szerint lerombolta többek között a granadai miniszterelnök, Keith Mitchell otthonát, nyugat felé tart, Jamaica irányába.
2004. 09. 10. (VIII/37)
