Jacques Chirac, Vlagyimir Putyin, Gerhard Schröder. Amerikán kívül is van megoldás Fotó: Reuters
Az Egyesült Államok iraki beavatkozása kapcsán különösen a franciák és a németek makacsolták meg magukat, fontos volt számukra, hogy különutas politikájukkal demonstrálják: ők nem hívei az "agresszív" fellépésnek, amibe egy ideje az oroszokat is igyekeznek bevonni. Pedig a jelek szerint a terrorizmussal kapcsolatos megalkuvó fellépés nem vezetett eredményre, hiszen az iszlám fanatikusokat nem zavarta Párizs Amerika-ellenessége abban, hogy elraboljanak két francia újságírót, követelve a fejkendő-törvény visszavonását.
A nyugati kultúrkört fenyegető iszlám fanatizmus elleni küzdelem azonban egyelőre még nem ébresztette rá a francia és német vezetést az Amerikával való összefogás szükségességére, de az oroszok is szeretik kinyilvánítani önállóságukat. Az orosz külügyminisztérium a csúcstalálkozó alatt közölte: a nemzetközi együttműködésben továbbra is központi szerepet szánnak az ENSZ-nek és a nemzetközi jognak. Az európai közvéleményben érhető főként tetten az a hatalmas csúsztatás, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete fontosabb értékeket képvisel, mint egyes tagállamai, például az Egyesült Államok, holott az ENSZ legfőbb "értéke" már jó ideje az Amerika- és Izrael-ellenesség, amely "eszme" nyilvánvalóan elegendő ahhoz, hogy szövetségbe rendezze a nemzeteket.
Putyin, Schröder és Chirac immár negyedszer találkozott tavaly óta, hogy a világpolitika fontos fenyegetéseit, a kábítószer-csempészetet, a határokon átnyúló szervezett bűnözést és a nemzetközi terrorizmust, valamint az iraki helyzetet megtárgyalják. A francia elnök a tervezettnél 24 órával később csatlakozott kollégáihoz, mivel a francia vezetés válságtanácskozást tartott az Irakban elrabolt francia túszok ügyében. Putyin elnök pedig a csúcs alatt jelentette be, hogy nagy valószínűséggel az al-Kaidához köthető terrorcsoport robbantotta fel a múlt héten lezuhant két TU-típusú orosz repülőgépet, 89 ember halálát okozva (lásd keretes írásunkat).
A terrortámadások által is előtérbe került csecsenföldi helyzet valószínűleg nem rendeződött a hétvégi – erősen kétes – elnökválasztással sem, bár Chirac és a német kancellár igyekezett kijelenteni, hogy minden rendben volt a csecsen voksolással. Az Európai Unió Végrehajtó Bizottsága ugyanakkor elítélte az elnökválasztást, mondván, hogy az sem szabad, sem igazságos nem volt. Emberjogi szervezetek szerint ez a választás felért egy Moszkvából történt kinevezéssel.
A megbeszéléseken felvetődött Irán témája is. A síita iszlám állam ugyanis az elmúlt időszakban atombomba előállításával fenyegetőzött. Putyin aláhúzta: Iránnak nem szabad megengedni, hogy az atomfegyverrel rendelkező országok klubjához csatlakozzon. Ezt azért is érdekes az orosz elnök szájából hallani, mivel a dél-iráni Buser városában épülő atomerőmű orosz közreműködéssel készül, a nemzetközi tiltakozás ellenére is.
Egy eredménye biztosan volt a találkozónak: Putyin elnök bejelentette, hogy Oroszország a tavalyi 207 millió tonnáról 255 millió tonnára emeli kőolajkivitelét. Az oroszok Európa legjelentősebb földgázellátói, valamint az egyik legfontosabb olajexportőrei. Az elmúlt hetekben azonban a Jukosz olajtársasággal szembeni állami beavatkozások is hozzájárultak ahhoz, hogy megemelkedtek az olajárak. Schröder szerint valószínűleg stabilizálódnak az árak, ha Putyin tartja a szavát.
2004. 09. 03. (VIII/36)
