A felelet majdhogynem kézenfekvő: a felmérések miatt. Lehet, hogy Kerry erőteljes kiállása kedvező hatást gyakorolt a hallgatóság nagy részére, a demokrata párti jelölt azonban a szeptemberi közvélemény-kutatások hullámvölgyet
mutató adatai következtében kapta a gyenge megítéléseket. A már percekkel a vita után javuló számadatok késztették az újságírókat arra a hirtelen következtetésre, hogy a massachusettsi szenátor megelőzte Bush elnököt.
A vita hatása még a hétvégén is érezhető volt. Kerry tanácsadói bizonyos fokig visszanyerték a jelöltjükbe vetett bizalmukat, amint a kampány a belpolitikai kérdések felé fordult. Még a republikánusok között is elmélyült az aggodalom az elnök szereplését illetően az első tévévitán, de főként amiatt, hogy az milyen hatást gyakorol majd a kampány állására. Kerry ugyanis sok amerikait megnyugtatott: képes megállni a helyét egy nemzetközi válság avagy terrortámadás esetén – de nem sikerült megváltoztatnia azt a felfogást, hogy támogatásuk elnyeréséért képes akár beugratni is a szavazókat, amint azt a legújabb New York Times/ CBS felmérések mutatták. A felmérések ugyanakkor utaltak arra is, hogy a lakosság körében jelentősek a Bush elnök iraki politikájával kapcsolatos kétségek. A közvélemény többsége szerint az Egyesült Államok túl korán intézett támadást, és a kormány rosszul ítélte meg a háború következményeit. A republikánus jelölt ennek ellenére fenntartotta előnyét az "erős vezetés" és "rokonszenves egyéniség" kategóriában, és sikerült megőriznie támogatóinak lelkesedését.
Még nem látható teljesen világosan, hogy vajon a Fehér Házért folyó versengés egyszerűen csak kiegyenlítődött-e, amelyben egyik jelölt sem tud szert tenni látható vezetésre akkor sem, ha Bush a következő vitán erős kiállással vissza tudja nyerni előnyét, sőt abban az esetben sem, ha a csütörtöki összecsapás fordulópont volt Kerry számára, és kezébe kaparintotta a kezdeményezést. Jelentős bizonytalanság uralkodik abban a kérdésben is, vajon az országos felmérések tükrözik-e a helyzetet a hozzávetőleg tizennyolc, úgynevezett ingadozó államban, ahol a vetélkedés sorsa végső fokon eldől majd, és ahol mindkét tábor sikeresnek bizonyul abban, hogy új szavazókat vegyen fel a választási listára. Az elmúlt hetekben
ugyanis sok államban alaposan felerősödött az új választók lajstromozása, mivel mindkét tábor biztosítani szeretné, hogy november másodikán minden támogatója az urnákhoz járuljon.
Az eredmények nemcsak az amerikai nép megosztottságát mutatják, de a két jelölt közötti különbségek nagyságát is, különösen a külpolitikai kérdésekben. A választópolgároknak valamivel kevesebb mint a fele úgy vélekedett: mind Bush, mind Kerry helyesen ítélné meg azt, mikor kell háborút kezdeni. 46 százalék azonban úgy nyilatkozott: Bush nem lenne eléggé óvatos, 31 százalék pedig azon a nézeten volt, hogy Kerry túlságosan óvatos lenne. A felmérés továbbá utalt arra is, hogy az amerikaiaknak kétségeik vannak mindkét jelöltet illetően. Bush államfői tevékenységét a múlt hónapban 47 százalék ítélte megfelelőnek, és ez az arány azóta sem változott. Ez bizony eléggé közel áll ahhoz a hagyományos vészhelyzethez, amikor a hivatalban lévő elnök fellép újraválasztásáért, és helyzete bizonytalanná válik. Az elnök iraki, gazdasági és külpolitikai munkája még ennél is rosszabb jegyet kapott. A résztvevők kis többsége, 51 százalék pedig úgy tartja, hogy az ország rossz úton halad.
George W. Bush azonban nem vesztette el jóhírét mint hatásos vezető a terrorizmus ellen folyó háborúban. 57 százalék helyeselte hozzáállását a kérdéshez, míg az ellenzék aránya csak 37 százalék volt. Arra a kérdésre, vajon az elnököt olyan valakinek tekintik-e, akit személyében akkor is szívesen látnának, ha nem értenének egyet politikájával, 61 százalék válaszolt igennel, míg Kerry esetében csak 48. Amikor a résztvevőknek nyilatkozniuk kellett, vajon nézetük szerint mindkét jelöltet erős vezetőnek tartják-e, 62 százalék igennel felelt Bush esetében, és 56 tartotta ugyanezt Kerryről. Amint a közvélemény-kutatások mutatják, jelen pillanatban körülbelül egyenlők az arányok, legalábbis múlt csütörtök óta.
Az ABC News által készített felmérés adatai szerint annak ellenére, hogy a múlt keddi tévévita Kerry számára hozott kedvező fordulatot, összesítettben továbbra is Bush tartja a vezető pozíciót, a valószínűleg választók 53 százaléka véli úgy, hogy a jelenlegi elnök jól végzi munkáját. A választási döntésben meghatározó témák közül a valószínűleg választók körében a legfontosabb téma továbbra is Irak, a tévévitát követően azonban ennek aránya a korábbi 20 százalékról 26 százalékra emelkedett. A terrorizmust továbbra a választók 24 százaléka tartja meghatározó témának, míg a gazdaság szerepe a választások kimenetelében 27-ről 21 százalékra csökkent.
Emellett a választási kedv is élénkebbnek látszik az Egyesült Államokban a 2000-es választási időszakhoz képest, ugyanis a választásra jogosult amerikai állampolgárok közül ez alkalommal hat százalékkal többen regisztráltatták magukat, mint négy évvel korábban, a regisztrált szavazók közül pedig szintén hat százalékkal többen nyilatkoztak úgy, hogy most valószínűleg elmennek szavazni, és tizennyolc százalékkal többen állították azt, hogy nyomon követik az idei választásokat.
A választói csoportok tekintetében a tévévita során Kerry 13 százalékkal megerősítette pozícióit a férfiak körében, az egyedülálló nőknek pedig több mint kétharmada részesíti őt előnyben, azonban továbbra is hadilábon áll a férjezett női választókkal, akik között továbbra is Bush a népszerűbb jelölt. Az idei választásokban nagy figyelmet kapó veteránok körére sem sikerült nagy hatást gyakorolnia a demokrata elnökjelöltnek, ahogy a – hagyományosan ingadozó – katolikus választók között is a republikánus elnök vezet a közvélemény-kutatás szerint. Azon választók esetében, akik számára a terrorizmus a legfontosabb téma, Bush vezet 84 százalékkal, míg a gazdaság helyzetét előtérbe helyezők 64 százaléka Kerryt részesíti előnyben.
2004. 10. 08. (VIII/41)
