Abu Hamza al-Masri szabadon bocsátásáért tüntetnek Londonban. Van hozzá képük Fotó: Reuters
Hamzát még május végén tartóztatták le a brit hatóságok, amikor az Egyesült Államok benyújtotta a kiadatási kérelmét. Az akkori házkutatás során találtak az imám lakásán olyan video- és hangfelvételeket, amelyek a mostani vádemeléshez vezettek. A tizenhat vádpontból tíz gyilkosságra való felbujtásról szólt, amelynek keretében Hamza nyilvános helyeken többször is zsidók és nem mohamedán hívők meggyilkolására uszította hallgatóságát. Ezenkívül négy vádpont szerint Hamza "fenyegető, becsmérlő vagy sértő szavakat alkalmazott, illetve ilyen magatartást tanúsított fajgyűlölet szítása céljából". Egy további vádpont azt emelte ki, hogy Hamzánál nyolc olyan video- és hangfelvételt találtak, amelyek szétosztásával nyilvánvalóan fajgyűlöletet kívánt gerjeszteni követőiben. A terrorizmus ellen hozott 2000. évi brit törvény alapján megfogalmazott utolsó vádpont szerint pedig az imám olyan dokumentum birtokában volt, amely "valószínűleg hasznos lehet egy terrorista akciót végrehajtó vagy tervező személy számára".
Az Egyesült Államok kilenc vádpont alapján kérte korábban az imám kiadatását. Az év első felében az FBI jelezte brit partnereinek, hogy a hírszerzés információi szerint Hamza részt vett egy Oregon állambeli terrorista kiképző tábor létrehozására vonatkozó lehetőség felmérésében, továbbá finanszírozott afganisztáni terroristákat, és "tudatosan és aktívan részt vett" az 1998-as jemeni túszejtő akcióban is, amelynek során a tizenhat foglyul ejtett turistából három brit és egy ausztrál állampolgár életét vesztette. Az FBI értesülései szerint a rablóknak Hamza vásárolt mobiltelefont, amelyet még egy ötszáz fontnyi pénzösszeggel is kiegészített. Az eset kapcsán az iszlám vezető már Jemenben is körözés alatt áll, a brit hatóságok azonban nem emeltek vádat ellene a nyomozás lezárása után.
A washingtoni illetékesek szerint a Finsbury mecset – ahol Hamza uszító hangnem? prédikációit tartotta – két hívő afganisztáni útját finanszírozta, akik közül az egyik bizonyíthatóan a globális dzsihádban kívánt részt venni. A mecset olyan iszlám militánsok fontos találkahelyévé vált, akik később részt vettek a nyugati világ ellen indított támadásokban.
A brit hatóságok szerint Hamza valószínűleg találkozott Richard C. Reiddel és Zacarias Moussaouival is. Az imám következetesen gyűlöletet szított az Amerikai Egyesült Államok ellen, és részt vett abban a globális Amerika-ellenes összeesküvésben, amely Angliától Pakisztánon és Jemenen át Afganisztánig terjedt. Oszama bin Ladent nyíltan és lelkesen támogatta: a szeptember 11-ei évfordulókon olyan prédikációkat tartott, amelyeken hősként ünnepelte a terrortámadás végrehajtóit, és a zsidókat és a Bush-kormányt vádolta a helyzet kialakulásáért.
A negyvenhét éves Abu Hamza al-Masri egyébként egy középosztálybeli egyiptomi család fiaként látta meg a napvilágot, Musztafa Kamel Musztafa néven. 1979-ben érkezett Londonba, majd építőmérnöki tanulmányokat folytatott Brightonban. Később egy londoni night club kidobóembere lett. 1981-ben feleségül vett egy brit nőt, akin keresztül megszerezte a brit állampolgárságot. A házaspár öt év múlva elvált. Hamza később Afganisztánba ment, ahol egy aknamentesítő akció során elvesztette egyik szemét és karját. Bevallása szerint Boszniában is tevékenykedett.
A brit védelmi miniszter végül tavaly a nemzetbiztonság szempontjából veszélyes elemnek nyilvánította Hamzát, és megpróbálta megfosztani brit állampolgárságától. 2003 februárjában tiltották el Londonban a prédikálástól, és a Finsbury mecset irányítását mérsékelt muzulmán vezetők kezébe adták. Hamza azonban ekkor a mecseten kívül, az utcán kezdett el uszító prédikációkat tartani.
A brit jogi procedúra beindítása bizonytalan időre elhalasztotta az amerikaiaknak történő kiadatását. Annyi azonban bizonyos, ha Hamzát az Egyesült Államokban állítanák bíróság elé, akár száz évig terjedő börtönbüntetést is kaphatna, Nagy-Britanniában viszont valószínűleg "megússza" majd egy életfogytiglani ítélettel.
2004. 10. 29. (VIII/44)
