A francia diplomácia ezzel szemben az elefántcsontparti belháború kiújulásáért a kormányerőkre hárította a felelősséget, azt állítva, hogy Laurent Gbagbo elnök csapatai felrúgták a másfél éve életben lévő fegyvernyugvást, amikor november 4-én légitámadásokat intéztek a lázadók ellen. A világ első számú kakaótermelőjének számító nyugat-afrikai ország északi területeit 2002 szeptembere óta uraló muszlim lázadók 2003 januárjában kötöttek tűzszüneti megállapodást a déli országrészt ellenőrző kormányhadsereggel, melynek betartását francia békefenntartó katonák ellenőrizték. A fegyveres konfliktusba Franciaország is belekeveredett, amikor a kormányhadsereg gépei tisztázatlan körülmények között az egyik francia tábort is tűz alá vették. Támadásuk kilenc francia és egy amerikai katona életét követelte. A francia hadsereg válaszul megsemmisítette az elefántcsontparti légierőt és az elnök különgépét, ami franciaellenes pogromokat váltott ki az országban. A zavargások dúlta nyugat-afrikai országban élő mintegy tizennégyezer franciából – és más külföldiekből – azóta légihíddal több mint ötezer embert menekítettek ki.
A francia diplomácia szóvivőivel szemben Laurent Gbagbo elnök híveinek, a "fiatal hazafiaknak" vezetője, Charles Blé Goudé azzal vádolja Jacques Chirac francia köztársasági elnököt, hogy ő a felelős az országaik közötti konfliktusért. Goudé szerint a francia egységek államcsínyt kíséreltek meg Gbagbo elnök ellen, november 9-én pedig Abid-janban fegyveresen támadtak a fegyvertelen tüntetőkre, akik közül hatvannégyen veszítették életüket. Goudé ugyanakkor tagadta, hogy a "fiatal hazafiak" atrocitásokat követtek volna el Elefántcsontparton élő franciák és más külföldiek ellen. Maga az elnök fatális hibának nevezte a békefenntartók elleni légitámadást, és sajnálkozását fejezte ki az áldozatok életéért, ugyanakkor szerinte a muszlim vallású északi lázadók és a keresztény elnök csapatai között elmérgesedett konfliktusnak erős vallási vonatkozása is van. Gbagbo arra kérte az ENSZ-t, hogy ítélje el az északi muszlim lázadókat támogató Franciaországot, akik meg akarják dönteni a keresztény elnök kormányát. Gbagbo a CBN amerikai tévétársaságnak adott interjújában is Párizst vádolta meg a nemzet destabilizálásával. "Hihetetlen, amit a franciák művelnek – háborgott az egykori francia gyarmat első embere. – A közbelépéshez nem kérték ki a BT engedélyét, és megpróbálják vakvágányra vinni a demokráciát, miközben nekem, a nemzet elnökének még csak lehetőségem sem volt a légitámadás ügyében nyomozást indítani."
Thabo Mbeki dél-afrikai államfő a héten találkozik az elefántcsontparti felkelők vezetőjével, Guillaume Soróval, hogy közvetítsen a szemben álló felek között, és erőfeszítéseket tegyen egy mielőbbi csúcstalálkozó megszervezésére Soro, illetve Gbagbo között. Mbekit az Afrikai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Nigéria államfője kérte fel a közvetítésre. Az afrikai vezetők ugyanis attól tartanak, hogy az elefántcsontparti konfliktus kiszélesedése egész Nyugat-Afrikát destabilizálná, ott ugyanis több államban – mint Libéria vagy Sierra Leone – szintén feszült a politikai helyzet.
2004. 11. 19. (VIII/47)
