José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Nem terítettek neki vörös szőnyeget Fotó: Reuters
"Az EP-t soha többé nem lehet papírtigrisnek tekinteni" – örvendezett Josep Borrell, az EP új elnöke a The Guardian brit napilapnak adott interjújában, arra utalva, hogy a parlament erélyes fellépése a bizottság első felállásakor "megváltoztatta az erőegyensúlyt Európában". Mint emlékezetes, a múlt hónapban Barroso az EP ellenállásába ütközött, főleg az igazságügyi, szabadságjogi és biztonsági biztos posztjára jelölt Rocco Buttiglione kinevezése miatt. "Egy korszak véget ért, és egy új éra kezdődött el" – véli a katalán politikus, aki szerint lejárt az idő, amikor a parlament képviselői "gumibélyegzőként" követték a kormányok által adott utasításokat.
Nyilatkozatát követően e hét elején tartották meg Strasbourgban a három új vagy tárcaváltó biztosjelölt európai parlamenti meghallgatását. A Buttiglionét felváltó Franco Frattini bel- és igazságügyi biztosjelöltnek gyakran provokatív, bukott elődjének szánt csipkelődő kérdésekre is válaszolnia kellett.
A volt olasz külügyminiszter azonban óvatos riposztokkal állta a képviselők rohamait, és biztosította hallgatóságát, hogy José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel együtt prioritásként kezeli majd a diszkrimináció elleni harcot. Üdvözölte egyúttal Barroso bejelentését, hogy a testületben külön munkacsoport foglalkozik majd az alapvető emberi jogok érvényesítésének kérdéseivel. Kósáné Kovács Magda ugyanakkor arról érdeklődött a biztosjelölttől, milyen garanciákat tud nyújtani arra, hogy az egyházak és az európai intézmények együttműködése nem fog oda vezetni, hogy az európai döntéseket vallási normák befolyásolják. A biztosjelölt megnyugtatta a szocialista képviselőnőt: az uniós alkotmány kapcsán elért megállapodás szerint minden demokrácia hagyománya a világiság – ettől függetlenül viszont a történelmi és vallási értékeket is elismerés illeti.
Frattini meghallgatása mellett az energiaügyi jelölt, Andris Piebalgs kikérdezését is lefolytatta a parlament, valamint a "pótvizsgára" kényszerült Kovács László vám- és adóügyi biztos bizottsági meghallgatására is sor került. A magyar jelölt ismételt megmérettetését a konzervatív politikai támadások, illetve az azokra következő szocialista "védőbeszédek" tették időnként
parodisztikussá. A volt külügyminiszter adó- és vámpolitikai válaszai
viszonylag kevesebb visszhangot kaptak a főként Kovács és Szájer között zajló adok-kapokban, a bizottság tagjai inkább a munkásőrségre, mozdonykerék-pumpálásra, merev gerinc–rugalmas agy párosításra, páneurópai piknikre és más témákra kapkodhatták a fejüket. A koordinátorok értékelő levelei végül mind Frattinit, mind Piebalgsot, mind pedig Kovácsot alkalmasnak találták – a néppárti ellenkezés miatt ez utóbbit azzal a fenntartással, hogy mivel jövőképét nemigen fejtette ki, mandátuma alatt ezt tisztáznia kell.
Az EP legnagyobb frakciója, a konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt jelezte, hogy támogatni fogja az új bizottságot. Mivel a másik két fő EP-képviselőcsoport, a szocialisták és a liberálisok szintén alkalmasnak ítélték a jelölteket, a Barroso vezette testület joggal bízhat abban, hogy a parlamenti voksoláson megkapja a képviselők többségének támogatását. Ha így történik, akkor az új EU-bizottság a kiszivárgott hírek szerint november 22-én munkába állhat, leváltva a hónap eleje óta "túlórázó" elődjét, a Romano Prodi vezette testületet. "A Néppárt azt szeretné, ha a Barroso-bizottság a jövő héten felállna – nyilatkozta a frakció szóvivője, Robert Fitzhenry brüsszeli sajtóértekezletén. – Ha viszont katasztrófa történik, csak Isten tudja, mi lesz."