Visszatérés Rómába

A csúcstalálkozó résztvevői X. Ince pápa szobra előtt látták el kézjegyükkel az okmányt Fotó: Reuters

"Ha kajánkodni akarnánk, azt is mondhatnánk, hogy két pápa rosszalló tekintete alatt írják alá az alkotmányt, amelyből kimaradt az Európa keresztény gyökereire való utalás" – élcelődtek az olasz RAI televízió közvetítői a rendezvény élő adása alatt. Tény, hogy az aláírási ceremóniának negyvenhét éve és most is otthont adó Horatiusok és a Curiatiusok termében olyannyira dominálnak a két ellenreformációs pápa, VIII. Orbán és X. Ince hatalmas szobrai és a római eredetmítoszokat ábrázoló falfestmények szuggesztív jelenetei, hogy Mario Catalano, Silvio Berlusconi olasz kormányfő díszlettervezője még az előkészületek alatt aggályának adott hangot: a markáns látványtérbe helyezett politikus főszereplők arca a tévéképernyőkön alig fog látszani. Catalano ezért azt javasolta a felvételek irányítására felkért Franco Zeffirellinek, hogy a rendezvény idejére a freskók egy részét, valamint az aláírásra szolgáló asztal fölé tornyosuló X. Incét m?márványlapokkal takarják el, a
könnyebben mozgatható VIII. Orbán szobrát pedig száműzzék egy szomszédos terembe. Javaslata végül elhalt a többségi állásponttal szemben, mely szerint a Capitolium szenátusi palotái a világ legősibb múzeumépületeinek is számítanak.

Ám mégsem kellett attól tartani, hogy az itáliai barokk mesterek szobrai miatt az alkotmány előkészítése során oly nagy gonddal került vallási jelképek túlsúlyba kerülnének az aláírási ceremónia helyszínén: a teremben ugyanis a város pogány eredetmondáinak jelenetei voltak vitathatatlan "fölényben". A központi falfestmény a fiatal Róma legelső konfliktusában aratott diadalnak állít emléket, amely a római Horatius és az Alba Longa-i Curiatius ikerfivérek hármas párviadalában dőlt el az ellenséges város kárára.

A terem más freskói ("Romulus barázdát húzva kijelöli Róma határait", "A szabin nők elrablása") és a palota többi helyisége (a Nőstényfarkas terme, közepén Róma jelképével, az i. e. 5. századi farkasszoborral; a Pun háborúk terme és a Hannibál-terem), amelyekben az aláírás helyszínéről kiszorult delegációk kaptak helyet, falaikon szintén a Tiberis parti város térnyerésének kezdeti mozzanatait ábrázolják.

A vendéglátó Silvio Berlusconi minden egyéb eshetőséget is megragadott, hogy fővárosa birodalmi emlékeire felhívja jeles vendégei figyelmét, akik közül kevés felszólaló mulasztotta el a római helyszín szimbolikus jelentőségét méltató tiszteletköröket lefutni. Berlusconi Marcus Aurelius filozófus-császárnak a Capitolium tér közepén álló lovas szobra alatt fogadta a kontinens vezetőit, akik a tér egyik palotájának Julius Caesar-termébe vonultak, hogy végighallgassák az aláírást bevezető, az "örökös diktátor" monumentális szobra alól elhangzó érzelmes felszólalásokat. "Róma büszke rá, hogy Európa otthonának érezheti magát" – nyitotta meg az eseményt Walter Veltroni római polgármester, majd Romano Prodi, az Európai Bizottság (EB) leköszönő elnöke "hatalmas következményekkel járó, merész tettnek" nevezte az alkotmány aláírását. Végül Berlusconi jelentette be: az "urbs urbium", a "városok városa" ma történelmi előrelépés színhelye.

A politikusok, akiknek biztonságát hétezer fős rendőri és biztonsági személyzet, valamint egy F–16-os vadászgépraj is vigyázta, ezután a palotaudvarban Nagy Konstantin császár szobrának töredékei között elhaladva sétáltak át az aláírás színhelyéül szolgáló terembe, ahol az országonként szólított miniszterelnökök és külügyminiszterek kézjegyükkel látták el a dokumentumot. Az EU soros holland elnöksége valamennyi aláírónak ajándékba adta az alkalomra készített különleges tollat, amelyen latin felirat örökíti meg az alkotmány szentesítésének eseményét. A ceremónia után tartott közös ebéden Carlo Azeglio Ciampi olasz köztársasági elnök pohárköszöntőjében reményét fejezte ki, hogy az aláírás végérvényesen eltávolítja Európát "a tragikus belső háborúk mélységétől".

A történelmi jelentőség? esemény mementójául állított szobrászmű, amely a felkelő nap fényében ragyogó Róma látképét ábrázolja, az alkotó elmondása szerint a legeltérőbb anyagok – bronz, márvány, mésztufa, színezett üveg – egyesítésével az unió népeinek összetartását fejezi ki, amelyek együttesen különbségeik ellenére is nagy eredményeket érhetnek el. A derűlátó meglátás ellenére azonban jócskán fennáll a veszélye, hogy az alkotmány elbukik a tizenegy tagország valamelyikében, ahol már döntöttek arról, hogy népszavazásra bocsátják a kérdést. Márpedig ha a huszonöt tagállam közül egy is elutasítaná az uniós szerződést, az nem léphet életbe; ezért is látta szükségesnek José Manuel Barroso, az EB soron következő elnöke kifejezni abbéli reményét, hogy "a nemzeti parlamentek és az állampolgárok vállalják a felelősséget, és jóváhagyják az alkotmányt, amellyel megnyílhat az út egy új unió felé". A legtöbb államban jövőre kérdezik meg a polgárokat az alapszerződésről, Nagy-Britanniában azonban elővigyázatosságból csak 2006-ban, jelenleg ugyanis a britek túlnyomó többsége nemmel szavazna, amely könnyen derékba törhetné Tony Blair miniszterelnök politikai karrierjét.

Erdogan török kormányfő szemben Konstantin császár emlékművével. Két világ Fotó: Reuters