A kutatást a Wall Street Journal Europe megbízásából a GfK nemzetközi piackutató csoport
brüsszeli Custom Research Worldwide intézete koordinálta, a pénzügyi hátteret pedig a GfK nürnbergi központja biztosította. A felmérést, amelynek során 21 ezer felnőttet kérdeztek meg, 2004 szeptemberében húsz európai országban – köztük Magyarországon – és az Egyesült Államokban hajtották végre.
A felmérés eredménye szerint Közép- és Kelet-Európában a válaszadók 80 százaléka tartja magát vallásosnak, Nyugat-Európában viszont három személy közül kettő, függetlenül attól, hogy tartozik-e valamilyen egyházhoz, illetve látogat-e valahol istentiszteletet. Legnagyobb számban Romániában (97 százalék), Törökországban (95 százalék) és Görögországban (89 százalék) hisznek a polgárok. A görög és román hívők többsége az ortodox egyházhoz tartozónak vallotta magát, a törökök viszont a muzulmán valláshoz sorolták magukat. Míg a magyar felnőtt lakosság 58 százaléka tartja magát vallásosnak, Belgiumban ez az arány 57 százalék, Németországban 56 százalék, Hollandiában 48 százalék, Csehországban pedig mindössze 30 százalék.
A felmérés szerint a magyarországi átlag alacsonyabb a közép-európai átlagnál. Foglalkozás szerint leginkább a mezőgazdasági dolgozók mondták vallásosnak magukat (87 százalék), lakóhely szerint a kisközségek polgárai (77 százalék), életkor szerint pedig a 60 évesnél idősebbek (77 százalék). A magukat vallásosnak mondó felnőttek közel egynegyede – azaz körülbelül 3,5 millió ember – nem jár templomba, 49 százalékuk pedig évente 1-4-szer látogat el istentiszteletre, többnyire a nagyobb ünnepeken. A heti templomba járók aránya 15 százalék. Ez a közép-európai átlaghoz képest igen alacsony arány: a felmérés eredménye szerint ugyanis a régióban a felnőttek 37 százaléka hetente legalább egyszer elmegy templomba, és csupán 12 százalék nem jár soha istentiszteletre.
A huszonegy vizsgált országból tizenháromban a vallásosak többsége katolikus. Ezen belül is 90 százalékot meghaladó arányban katolikus Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Szlovénia és Belgium. Északabbra viszont – Svédországban, Finnországban és Dániában – a protestantizmus van túlsúlyban. A katolikusok és protestánsok aránya megközelítőleg egyforma Németországban. Magyarországon a válaszadók 74 százaléka vallotta magát katolikusnak, 21 százalék pedig protestánsnak.
Az antiszemitizmussal kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy Nyugat-Európában minden harmadik megkérdezett a jelenség erősödését érzékeli, viszont körülbelül ugyanennyien nem látnak változást, 13 százalék pedig csökkenést érzékelt. A belgák (52 százalék), hollandok (46 százalék) és a svájciak (44 százalék) úgy látják, országukban növekszik az antiszemitizmus. A románok és az olaszok viszont csökkenésről számoltak be (29 és 22 százalék). Magyarországon a megkérdezettek 29 százaléka úgy gondolja, hazánkban nőtt az antiszemitizmus, 31 százalék szerint a helyzet nem változott, 12 százalék pedig úgy érzi, csökkent. Ehhez képest régiónkban a cseh, román és bolgár válaszadók szerint a jelenség inkább visszaszorulóban, mint növekvőben van.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2004. 12. 23. (VIII/52)
