Elkeseredett nyugdíjasok Szentpétervárott. Hatott a tiltakozás Fotó: Reuters
A leghatározottabb fellépések Szentpétervárott történtek. A város főutcáját, a Nyevszkij Proszpektet eltorlaszolták, sőt még öt sátrat is felállítottak – érdekes módon narancsszínűt –, ami egyenes utalás az ukrajnai "narancsforradalom" győzelmére. "A sátrak állni fognak, amíg vissza nem adják a kedvezményeinket" – jelentették ki a demonstrálók. A legradikálisabbak még a lenini forradalom óta ismerősen hangzó Szmolnij Intézet ostromára is készen álltak, jelenleg ugyanis itt helyezkednek el a városi állami hivatalok.
A városi nyugdíjasok úgy érzik, becsapták őket. Az új törvény értelmében kifizetett kompenzáció ugyanis jócskán "alulmúlja" az eltörölt kedvezmények értékét. Az ingyenes közlekedést 230 rubellel helyettesítené havonta az állam, jóllehet egyetlen vonaljegy 10-12 rubelbe kerül: így ha többször is át kell szállni egy-egy út során – márpedig Szentpétervár nagy város –, az azt jelenti, hogy a "jegypénz" mindöszsze 3-5 napig tartana. Az ingyenes gyógyszerellátás eltörlésével együtt ez igencsak érzékenyen érintené a többségében létminimum alatt élő nyugdíjasokat.
Január 15-én Szentpétervár polgármesternője, Valentyina Matvijenko fogadta Putyint – a "nem hivatalos" verzió szerint azért –, hogy kikérje tanácsát, mit tegyen. A város vezetősége rendkívüli ülést hívott össze a Szmolnijban, amelyre a tüntetők képviselőit is meghívták. A tárgyalás eredményeképpen gyakorlatilag visszaállították az utazási kedvezményeket, olyan formában, hogy a kapott 230 rubelért névre szóló, 600 rubel értékű bérletre jogosult minden nyugdíjas. A különbözetet a városi költségvetésből pótolják a közlekedési vállalatnak. Szentpétervárott a döntést követően még két napig folytatódtak a demonstrációk, de végül keddre lecsendesedtek a kedélyek.
A többi városban hasonló kompromisszumokkal oldották meg a feszültséget, de ahol ez nem történt meg, ott kedden is az utcákon maradtak a tüntetők.
A tömeges megmozdulások jócskán megingatták Oroszország politikai stabilitását: Moszkvában már egyenesen a kormány leváltásáról beszélnek, élén Mihail Fradkov kormányfővel. A kommunisták legalábbis jelezték, hogy indítványozni fogják ezt a dumában, a Zsirinovszkij vezette bal-nemzeti "Rogyina" (Haza) frakció pedig támogatásukról biztosította őket. Már a leginkább esélyes új jelölt neve is felmerült: Viktor Hrisztyenko, aki Kaszjanov leváltása után ideiglenesen már betöltötte ezt a posztot.
A tüntetések alatt Putyin hallgatott, és csak január 17-én szólalt meg először: ő is a kormányt hibáztatta, valamint azokat a kormányzókat, akik nem fizették ki időben a kompenzáció teljes összegét. A kritika mindazáltal nem volt olyan kemény, hogy annak alapján a kormány leváltását lehetne várni. Erre valószínűleg nem is kerül sor.
Putyin elrendelte a nyugdíjak 200 rubellel való megemelését, amire válaszképpen a reformért felelős egészségügyi és szociális fejlesztési miniszter, Mihail Zurabov kijelentette, hogy ez az összeg akár 240 is lehet. A kérdés csak az, vajon eddig miért nem esett szó az ilyen lehetőségekről, hiszen a nyugdíjastüntetések előtt csak 100 rubeles emelést terveztek, és azt is csak május 1-jétől.
A hírhedt 122-es törvényt a lakosság tiltakozása söpörte félre. Az elnök, a kormány és a duma tagjai ugyanakkor úgy vélik, szükség van a bevezetésre: a fő cél ugyanis az állami költségvetés körüli korrupció és lopás felszámolása. Ez pedig csak olyan módon oldható meg, ha konkrét személyeknek fizetnek pénzt a kedvezmények helyett.
A "konkrét személyek" pedig valószínűleg nem fognak tiltakozni, ha ennek összege kielégítő lesz.
A tiltakozás eddig nem látott mértéke azt jelzi: Putyin tekintélye erősen megtépázódott. Én azonban biztos vagyok abban, hogy ez csak átmeneti nehézség lesz számára, és ő mint politikus bizonyára még hasznot is kovácsol majd mindebből. A "későn fizető" kormányzók csak alátámasztják a megválasztásuk elnöki hatáskörbe történő vonásának indítványát, amit Putyin már régebb óta szorgalmaz. A kormány pedig egyelőre marad a soron következő (még népszerűtlenebb) rendeletek bevezetéséig, amelyek alapján a lakásfenntartási szolgáltatások 100 százalékát önerőből kell majd fizetni. Míg a mostani demonstrációt kiváltó 122-es törvény csak 34 millió oroszt érintett, a következő már az egész lakosságot. A kormányt Putyin ráér akkor is leváltani. Talán nem is egyet kell majd. Ugyanakkor neki sem lesz könnyű a tekintélyét megtartani. A reformok azonban már elkerülhetetlenek: így hát a 2005. év neki is nehéz lesz, nemcsak az orosz polgároknak.
2005. 01. 21. (IX/3)
