"Ha az európaiak nem reformálják meg a munkaerőpiacot, a szociális juttatások rendszerét és az adórendszert, illetve nem fogadják be a növekvő bevándorlótömeget (amely többnyire muszlim országokból érkezik), akkor hosszan tartó gazdasági megrekedésre számíthatnak" – szögezi le a dokumentum. A születések alacsony száma és a
meghosszabbodott életkor következtében olyan demográfiai válság bontakozhat ki, amelynek súlyos következményei lesznek a gazdaságra is. "Az EU-s jóléti állam intézménye nem tartható fenn tovább, és a gazdasági újjáéledés hiánya – legrosszabb esetben – az EU széteséséhez vezethet, ami aláásná az EU nemzetközi szerepének növelésére irányuló törekvéseket." A gazdasági növekedést leginkább Németország húzza
vissza, de reformokra lenne szükség Franciaországban és Olaszországban is ahhoz, hogy az EU át tudja törni a lassú növekedés korlátait. A jelentés szerint a muszlim bevándorlók aránya a jelenlegi 13 százalékról 22-37 százalékra emelkedhet 2025-re, ami jelentős feszültségeket eredményezhet.
A dokumentum azt jósolja, hogy a transzatlanti kapcsolatok drámai változáson mennek majd keresztül a következő tizenöt évben. Nagy valószínűség szerint a NATO és az 1945 után létrejött katonai szövetségek felbomlanak majd. "A NATO helyett az EU lesz egyre inkább Európa első számú intézménye. Az európaiak elsősorban ezen keresztül kívánják betölteni azt a szerepet, amelyet a világ színpadán maguknak szánnak. Az, hogy az EU-nak lesz-e hadserege, még nyitott kérdés." Az egyes európai országok védelmi költségei elmaradnak majd Kínáétól és más országokétól is, kollektíven viszont többet költenek majd a védelemre minden más országnál, kivéve az USA-t és Kínát.
A várt technológiai forradalom során a nano-, bio-, anyagtechnológia és informatika közeledése várható, ami tovább javítja majd Kína és India kilátásait. Mindkét ország sokat fektet az ilyen jelleg? kutatásokba, és jó esélyük van a vezető szerepek megszerzésére. Míg azonban az USA várhatóan megőrzi majd eddigi szerepét, Európa néhány technológiai fejlesztés terén lemaradhat Ázsiától. Kína és India GDP-je várhatóan meghaladja majd az egyes nyugati országok GDP-jét 2020-ra (kivéve az Egyesült Államokét). A két ország népessége ugyanis olyan nagy, hogy az ottani életszínvonalnak nem kell növekednie ahhoz, hogy gazdaságilag jelentős tényezővé válhassanak. 2020-ra más fejlődő országok, például Brazília is maga mögött hagyhatja a legtöbb európai országot.
Nyersanyagszükségletei miatt Európa valószínűleg megerősíti majd regionális kapcsolatait, például az Oroszországgal és Észak-Afrikával folytatott együttműködést. Ez azonban azzal járhat, hogy Európának szembesülnie kell az Oroszországból eredő problémákkal is. A jelentés szerint ugyanis itt is demográfiai válság tapasztalható: a születések száma alacsony, az orvosi ellátás színvonala gyenge, és elképzelhető, hogy az AIDS is hamarosan nagy problémát jelent majd. Közép-Ázsia és a Kaukázus pedig olyan instabil térség jelenleg, ahonnan a terrorizmus, az iszlám szélsőségesség és a helyi konfliktusok könnyen továbbterjedhetnek Oroszország más területeire is.
2005. 01. 21. (IX/3)
