Szíriát vádolják a gyászolók Bejrútban. Ki lesz a következő? Fotó: Reuters
A halálos merénylet akkor érte Haririt, amikor több autóból álló kíséretével épp a bejrúti St. George Hotel előtt haladt el. A nagyerej? robbantás tizenhat halálos áldozatot és közel száznegyven sebesültet hagyott hátra, és a környékbeli – a polgárháború után éppen Hariri támogatásával felújított vagy még felújítás alatt álló – hotelek és egyéb épületek is súlyosan megrongálódtak. Bár Hariri valószínűleg számolt azzal az eshetőséggel, hogy merényletet kísérelhetnek meg ellene, és olyan golyóálló autóval közlekedett, amelyet a távirányításos robbantások megelőzése érdekében még egy mobiltelefonok zavarására alkalmas szerkezettel is felszereltek, a detonáció erejének ez a különleges járm? sem tudott ellenállni.
A legtöbb libanoni úgy véli, a merénylet hátterében – közvetve vagy közvetlenül – Damaszkusz, és az iráni titkosszolgálat által irányított Hezbollah terrorszervezet áll, mivel Hariri az utóbbi időben egyre inkább a szíriai csapatok kivonását követelő ellenzékkel keresett szövetséget. A soknemzetiség? országban a politikai feszültség nem ismeretlen jelenség, de Hariri harcai igazán akkor kezdődtek, amikor riválisa, Emile Lahoud elnök került hatalomra 1998-ban. Az elemzők szerint Lahoud a szíriaiak támogatására és a katonai hírszerzésre támaszkodva megpróbálta következetesen aláásni Hariri politikai ambícióit és az általa szorgalmazott gazdasági reformokat is. Amikor tavaly nyáron Szíria azt követelte a libanoni parlamenttől, hogy alkotmánymódosítással hosszabbítsa meg három évvel Emile Lahoud elnöki ciklusát, Hariri – sokakhoz hasonlóan – ellenvetését fejezte ki. Közvetlen munkatársai szerint Asszad elnök ekkor Damaszkuszba rendelte a miniszterelnököt, és a mindössze tíz percig tartó találkozó keretében elmagyarázta Haririnek, hogyan kell szavaznia.
Hariri ezek után megszavazta a módosítást, majd tavaly októberben lemondott miniszterelnöki posztjáról. Parlamenti képviselő maradt ugyan, de erőforrásait inkább az idén májusra tervezett választásokra összpontosította, amikor is újabb győzelmet remélt. Lahoud elnök támogatói azonban mindeközben olyan választási törvény kidolgozásán fáradoztak, amelynek célja Hariri és az ellenzék esélyeinek meggyengítése volt. A szakértők nagy része ezért úgy véli, a merénylet hátterében Szíria vagy a Szíriával együttműködő libanoni vezetés áll. A heves érzelmekkel átitatott bejrúti temetés spontán Szíria-ellenes demonstrációvá alakult, ahol a tömeg Asszad elnök ellenes szlogeneket kántált, és a szíriai titkos ügynökök, valamint az 1976 óta az országban állomásozó 16 ezer fős hadtest kivonását követelte.
Egyes szakértők szerint a merénylet nyomán még nagyobb támogatást nyer majd a szíriaiak kivonulását követelő ellenzék, mások szerint a közelgő választásokon lehet, hogy sokan inkább a Szíria-barát kormányra szavaznak majd azért, hogy elkerülhessenek egy újabb véres polgárháborút, amelynek emléke még ma is elevenen él a lakosságban.
2005. 02. 18. (IX/7)
