A NEH vezetője, Ján Langos elmondta, a pozsonyi régió feldolgozását a vártnál gyorsabban elvégezték, így igyekeztek megelőzni a nyilvánosságra hozatal megakadályozására irányuló kezdeményezéseket. Ezzel többek között az Egyházak Ökumenikus Tanácsának korábbi nyilatkozatára is utalt, melyben a hét felekezetet tömörítő közösség elítélte az ügynöklisták ilyetén megjelentetését, mivel az szerintük erkölcsi és jogi aggályokat is felvet.
A református egyház nem csatlakozott a kezdeményezéshez, ők már korábban felszólították lelkészeiket, mondjanak le választott tisztségeikről, és alázatosan "vonuljanak vissza parókiáikra”, amennyiben együttműködtek a volt rendszer titkosszolgálatával. A katolikus egyház is külön nyilatkozatban ítélte el az együttműködőket, emellett hangot adott sajnálatának is, hogy a sajtóban leginkább csak az ügynökökről esik szó, őket ítélik el – most is nyilvánosságra került több egyházi személyiség neve –, a rendszer mozgatói, a főbűnösök azonban továbbra is a háttérben maradtak.
A mostani közzététel apropóján bebizonyosodott az a már korábban is nyílt titokként kezelt tétel, hogy a rendszerváltás után, 1990 elején tömegesen semmisítették meg a titkosszolgálati aktákat. Langos nyilatkozata szerint ebben az időszakban több oldalt kitéptek az ügynökök neveit tartalmazó jegyzőkönyvből is. A kitépett oldalakon szerepelt Vladimír Meciar neve is, aki éppen abban az időben volt belügyminiszter. Az oldalakat a NEH mégis rekonstruálta más bejegyzések alapján, így került Meciar neve vissza a jegyzékbe, amiből azonban együttműködésének pontosabb meghatározása már nem derül ki. A volt miniszterelnök, jelenlegi ellenzéki pártvezető, parlamenti képviselő szokásához híven
agresszívan reagált az ügyet firtató újságírók kérdéseire, és nem hajlandó nyilatkozni.
A jelenlegi parlamenti képviselők közül négynek a neve szerepel a listán, mindannyian tagadják, hogy együttműködtek volna a titkosszolgálattal, köztük Duka Zólyomi Árpád is, a Magyar Koalíció Pártjának eddigi elnökhelyettese, aki ennek ellenére lemondott pártbeli funkciójáról. Duka Zólyomi emellett európai parlamenti képviselő is, erről a posztról azonban nem kíván lemondani, de ígéretet tett arra, hogy közzéteszi a róla vezetett teljes titkosszolgálati aktát.
Ezt a lépést természetesen mindenki megteheti, aki úgy érzi, igazságtalanul vádolták meg (az eddigi nyilatkozatok szerint szinte minden ismertebb személy ebbe a kategóriába tartozik), s valószínűleg ebben rejlik a lényege és legnagyobb érdeme is a névsor közzétételének. Nevezetesen, s ez most a nyilvánvaló realitás Szlovákiában: elérkezett az idő a kommunikációra, arra, hogy a valóságos, bizonyítható tények alapján még mélyebben megismerjük a közelmúltunkat, valamint a jelenre is kihatással levő folyamatokat, személyeket. Langos állítja, hogy a névsorban ügynökként feltüntetett személyek mind aláírták az együttműködési nyilatkozatot. Ha ezt külső nyomásra tették, vagy esetleg aláírásukat meghamisították, akkor bírósági úton vehetnek elégtételt, akár még az őket irányítóktól, kényszerítőktől, a magasabb szinten együttműködőktől is.
2005. 03. 25. (IX/12)
