A Mein Kampf török kiadása. Gyorsan terjedő kór Fotó: Reuters
A bajor kormány, amely hivatalosan is birtokolja a könyv kiadásának a jogait, azonnal a német kormányhoz fordult, hogy tegyen valamit a törökországi jogtalan könyvkiadás leállítása érdekében. Ez a gyakorlat Lengyelország és Csehország tekintetében már eredményes volt. Mind a két esetben
Németországnak sikerült a szomszéd országokban történő kalózkiadásokat leállítani, de ezek egyike sem volt olyan komoly eset, mint most a törökországi.
Hitler könyve nem most jelent meg először török nyelven. Az első kiadására még a háború idején, a múlt század negyvenes éveiben került sor, de most valami másról van szó. Az elmúlt néhány hónap során tizenhárom török könyvkiadó szinte egyszerre és egymástól függetlenül adta ki a Mein Kampfot, ami önmagában is megdöbbentő tény, de ha figyelembe vesszük, hogy a könyv azóta is a török bestseller-listákon szerepel, akkor érthető, hogy miért került a Mein Kampf török kiadása a nemzetközi reflektorok fényébe.
Németország igyekezete, hogy jogdíjakra hivatkozva leállítsa a könyv megjelenését, egyelőre sikertelen maradt, de a nemzetközi megfigyelők szerint ennél érdekesebb kérdés az, hogy hirtelen mitől lett ennyire kedvelt olvasmány a Mein Kampf a török olvasók körében?
Sokan fundamentalista iszlám szervezeteket sejtenek a könyv hirtelen tömeges megjelenése mögött, akik Izrael-ellenes tevékenységük részeként szervezik és támogatják a Mein Kampf törökországi kiadását. Pedig ez inkább fordítva igaz, tehát nem a fundamentalista propaganda miatt kelendő a könyv, hanem az alkalmas légkör adta a lehetőséget az élelmes könyvkiadók számára, hogy az antiszemita könyvből üzletet csináljanak. A Financial Times cikkírója szerint az elemzők tanácstalanok, mert Törökországban soha nem volt erős hagyománya az antiszemita mozgalmaknak. Vajon mi változhatott most?
A válasz a törökországi politikai légkör nem a felszínen zajló, ám annál jelentősebb változásaiban keresendő. Miközben Ankara hivatalosan meglehetősen jó viszonyban van Jeruzsálemmel, a közvélemény egyre inkább a keleti és muzulmán népekkel rokonszenvező politikai nézeteket vall. Az iraki háború óta csendes átállás zajlik a köztudatban. A közvélemény tart az iszlám világgal szemben álló hatalmak közel-keleti tevékenységétől, mindenek előtt az Egyesült Államoktól és Izraeltől.
Az Egyesült Államokkal szembeni fóbia jól érzékelhető egy másik, még a Mein Kampfnál is nagyobb könyvsiker kapcsán. Két fiatal török író, Burak Turna és Orkun Ucar Acélvihar címmel megjelent közös regénye az elmúlt három hónap alatt háromszázezer példányban kelt el, ami szokatlanul nagy szám a török könyvpiacon.
A futurisztikus regény egy török–amerikai háborúról szól, amely az Észak-Irakban állomásozó amerikai csapatok támadásával kezdődik. A török hadsereg megpróbál ellenállni, majd a háború Isztambul bombázásával folytatódik. Az Associated Press szerint a könyv iránt tanúsított hatalmas érdeklődésre már Washington is felfigyelt. A török médiában egy név nélkül nyilatkozó amerikai diplomata szerint Washingtont elsősorban az aggasztja, hogy ma Törökországban az Amerika-ellenesség legalább
annyira kelendő, mint a pornográf irodalom.
A szerzőpáros regénye hűen tükrözi közvélemény értékítéleteinek a változásait.
A könyvben a török hadsereg európai és orosz segítséggel menekül meg a totális vereségtől. Tehát az ősidők óta fő ellenségnek számító oroszok mellett az európaiak is pozitív hősként vannak ábrázolva szemben az amerikaiakkal, akik az utóbbi ötven évben a hidegháború alatt Törökország stratégiai szövetségeseként szerepeltek. A regény fikcióit az olvasóközönség úgy honorálta, hogy a könyv lassan minden idők legolvasottabb török regénye lesz.
A török nép politikai tudatában zajló változás nehéz helyzetbe hozta az iszlám színezet? ankarai kormányt. Erdogan kormánya egyfelől nagyon jól tudja, hogy Washington segítsége, legalábbis a beleegyezése nélkül soha nem kerülhetett volna hatalomra. Ennélfogva létfontosságú számára a jó kapcsolat ápolása Washingtonnal. Továbbá, Ankara azzal is tisztában van, hogy a rég óhajtott álom, az EU-tagság beteljesülése is elsősorban Washington támogatásától függ, tehát nem engedheti meg a kapcsolatok megromlását. Ugyanakkor a török nép konzervatív-nacionalista többsége, aki Tajjip Erdogant és pártját hatalomra segítette, határozottabb, markánsabb külpolitikát követel, amelynek az alaptézise az Egyesült Államok- és Izrael-ellenesség. Ez a követelés érvényesült az iraki háború folyamán, amikor a török parlament nem hagyta jóvá az amerikai hadsereg Törökországon keresztül történő iraki hadműveleteit. Megfigyelők szerint az Erdogan-kormány ellentmondásosnak tűnő külpolitikai lépései mögött ez a kettős kényszer áll. Ezért van az, hogy Ankara hivatalosan is jó kapcsolatokat ápol Szíriával, ugyanakkor a legmagasabb szint? látogatásra készül Izraelbe. A hírek szerint ugyanis Erdogan miniszterelnök májusban Jeruzsálembe látogat, azután pedig washingtoni vizit van soron.
(a szerző a CNN Turk közép-európai tudósítója)
2005. 04. 15. (IX/15)
