Az ország keleti részén, a Taskenttől mintegy 400 kilométerre lévő Andizsán városában heves tüntetéseket váltott ki az a per, amelyben 23 helyi üzletembert radikális iszlám eszmék terjesztésével és rendszerellenes tevékenységgel vádolnak. Tavaly júniusban tartóztatták le őket. A kiszabadításukért szervezett legutóbbi tüntetésen azonban fegyveres tüntetők is megjelentek, akik megrohamozták a helyi börtönt, 10 rendőrt túszul ejtettek, s közel 2000 elítéltet – köztük a 23 foglyot is – szabadon engedtek. A lázadókhoz mintegy 5000 civil csatlakozott. A város főterén politikai és gazdasági reformokat követelve tüntettek, míg csak meg nem jelentek velük szemben a katonák, akik a tömegbe lőttek.
Két nappal később, vasárnap szemtanúkat idéző tudósítások szerint Andizsánban "mindenütt katonai járművek cirkálnak, és rendőrök őrzik a fontosabb útkereszteződéseket". Míg a belügyminisztérium közleménye szerint 70-en haltak meg a lázadók és a katonák közötti pénteki tűzharcban, addig emberi jogi aktivisták és orvosok 700 halálos áldozatról szóltak.
Az orosz állami televízió hétfőn telefoninterjút készített az andizsáni kórház egyik orvosával, s a doktornő azt mondta, hogy mintegy 500 holttest hever a város egyik iskolaépülete előtt, ahová a katonák összehordták a tetemeket a pénteki vérfürdő után. A város lakosai sorra érkeznek a helyszínre, hogy azonosítsák a hozzátartozóikat az áldozatok között. Becslése szerint mintegy 2000 ember sérült meg pénteken, amikor a katonák a tüntetők tömegébe lőttek a város főterén.
E helyzetképekkel szemben az andizsáni viszonyok normalizálódását hangsúlyozta Iszlam Karimov, az üzbég államfő hivatala. A hivatalos közlemény szerint rendeződik a helyzet az üzbég–kirgiz határon fekvő Kara-Szu településen is, ahol szombaton tüntetők foglalták el a helyi önkormányzat épületét, s ahol 600 üzbég menekülő áttört kirgiz területre. Vasárnap itt is ismét kinyitottak az üzletek, s a határőrség átengedte a helyi kiskereskedőket a szomszédos kirgiz piacokra. A kirgiz hatóságok azonban fogadótábort nyitottak a határ közelében, ahol addig 900 andizsáni menekültet helyeztek el. Szemtanúk szerint azonban nemcsak Andizsánból, hanem Üzbegisztán számos más településéről is ezrek próbálnak átjutni a határon Kirgizisztánba. (Kirgizisztánban márciusban döntötték meg az üzbegisztáni diktatúrához hasonló rezsimet.)
Csak a hétfői pahtabádi, 200 újabb halálos áldozatot követelő vérengzés után szólaltak meg a külföld képviselői. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBESZ) taskenti képviselője, Miroslav Jeneha az erő alkalmazásának mellőzésére és az emberi jogok tiszteletben tartására kérte a véres konfliktusban érintett feleket. A semleges hangvételű EBESZ-nyilatkozattól eltérően azonban egyértelműen állást foglalt az ügyben az orosz és a brit külügyminiszter. Ám a két állásfoglalás homlokegyenest ellenkező. Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov, úgy vélekedett, hogy "tálib csoportok képviselőinek is szerepük volt az andizsáni fegyveres lázadásban, s ha hagyjuk tevékenykedni a terroristákat, az egész térséget válságba sodorjuk". Vagyis Lavrov egyetértett a lázadás drasztikus és kegyetlen letörésével. Jack Straw brit külügyminiszter azonban elitélte az üzbég hatóságokat a tüntetők ellen végrehajtott véres katonai akcióiért. "Az üzbég hatóságok súlyosan vétettek az emberi jogok ellen" – mondta Londonban a BBC rádiónak adott nyilatkozatában, és demokratikus reformokat sürgetett a tekintélyelvű kormányzás alatt álló közép-ázsiai országban.
Az üzbég kormány visszautasította Straw bírálatát. A taskenti külügyminisztérium nyilatkozata tagadta, hogy a hadsereg katonái tüntetőkre lőttek volna, és gúnyosan úgy fogalmazott: "A brit diplomácia vezetője a jelek szerint azt hiszi magáról, hogy több ezer kilométeres távolságból is jobban tudja, hogy mi történik Üzbegisztánban, mint a helyi hatóságok."
Közben újabb, a korábbiaknál részletesebb szemtanú-beszámolókat közöltek a hírügynökségek a pénteki andizsáni vérontásról. Ezek szerint a katonák nemcsak a tüntető tömegre lőttek, hanem azokra a felkelők által túszul ejtett rendőrökre is, akiket a katonák kordonján áttörni próbáló fegyveresek élő pajzsként maguk elé kényszerítettek, amikor előjöttek az általuk korábban elfoglalt helyi kormányzati épületből. A túszul ejtett rendőrök hangosan rimánkodtak a katonáknak, hogy legyenek rájuk tekintettel, de hasztalan – mondta egy névtelenül nyilatkozó andizsáni lakos. Más beszámolók szerint a katonák néhány sebesültet lelőttek, ahelyett hogy orvosi segítséget szereztek volna számukra.
Iszlam Karimov elnök szerint az iszlám aktivisták a felelősek az erőszakos cselekményekért. És meg is nevezett egy szervezetet, a betiltott Hizb ut-Tahrir al-Iszlámit (Iszlám Felszabadítás Pártja), amelynek tagjai – szerinte – államcsínyt akarnak végrehajtani, és azután iszlám államot alapítani. Az elnök szerint a felkelés terv szerint szervezett és kivitelezett volt. A tervet ugyanazok dolgozták ki, akik a kirgizisztáni Oszban is megszervezték a "felhajtást"– mondta a szomszédos közép-ázsiai államban idén márciusban lezajlott hatalomváltásra utalva. "Abban reménykedtek, hogy a Kirgizisztánban látott zűrzavar hasznukra lesz, de tévednek. Az üzbegisztáni állapotok különböznek a kirgizisztániaiaktól."
2005. 05. 20. (IX/20)
