A Benedek Európája ugyanis alig egy héttel azt követően jelent meg, hogy a római katolikus egyház jelentős győzelmet aratott a mesterséges megtermékenyítés és az embriókkal való kísérletezés engedélyezéséről tartott olaszországi népszavazáson, ezzel pedig ismét bizonyítani tudta tömegbefolyását. Az olasz egyház távolmaradásra, vagyis a referendum bojkottjára szólította fel a katolikus híveket – volt olyan bíboros, aki egyenesen úgy fogalmazott, hogy a voksolás komoly egyházi engedetlenségnek számít. A résztvevők rendkívül alacsony száma miatt meghiúsult népszavazás politikai lavinát indított el, s miközben a kezdeményező baloldali pártok beismerték a kudarcot, Camillo Ruini bíboros, a püspöki kar elnöke az olaszok érettségét méltatta. Olasz sajtóvélemények szerint most több olasz politikus is attól fél, hogy a befolyását bizonyító olasz egyház megpróbál tőkét kovácsolni a népszavazáson elért győzelemből, és az ország abortuszt engedélyező törvényét is megtorpedózza. Tény, hogy a további lépésekhez a Szentszék befolyásos politikusokat tudna a táborában: XVI. Benedek könyvét vatikáni méltóságok mellett Marcello Pera, az olasz szenátus elnöke mutatta be.
A pápa Európa felőli keserű csalódottsága mindhárom fejezetben süt a könyv lapjairól. "Európa olyan kultúrát alakított ki – panaszolja –, amely az emberiség történetében mindeddig példátlan módon kitiltja Istent a közgondolkozásból, ugyanakkor megengedi, hogy a törvény által szentesített gyilkosság, az abortusz révén meg nem született ártatlan emberek életét elragadják Istentől." Mint írja, Európának most minden eddiginél nagyobb szüksége lenne olyan emberekre, mint Szent Benedek, aki a Nyugatrómai Birodalom összeomlása után, a bencés rend megalapítójaként sokat tett a latin kereszténység megőrzéséért, könyve címében is ezért szerepelteti Európa védőszentjét. A könyv az Európai Unió vezetőinek bírálatával indul, akik az uniós alkotmány szövegéből elszabotálták az Európa keresztény gyökereire való utalást. Bár a Vatikán mindeddig hiába kampányolt a módosításért, a francia és holland népszavazások után mostanra a teljes alkotmányszöveg jövője bizonytalanná vált, és így számítani lehet arra, hogy a városállam diplomáciai gépezete – a patthelyzetet kihasználva – újra felveti majd a módosítást.
A könyv tiltakozik azok ellen, akik szerint az istenhit a magánélet szférájába tartozik, és a közélet számára semmiféle jelentőséggel nem bír. A szerző az élet védelméért folytatott harc mellett is lándzsát tör. "Nem létezik kis gyilkosság" – érvel a kontinens legtöbb országában engedélyezett abortusz ellen, és fenntartja: az európai öntudat válsága abban gyökerezik, hogy amikor az ember elveszíti az élet iránti tiszteletét, "elkerülhetetlenül elveszíti az önazonosságát is."
A druidák visszatérnek
Miközben a Vatikánban a lelkét vesztett Európáért aggódtak, az angliai Stonehenge-ben a keddi napforduló megünneplésére több mint húszezres tömeg verődött össze, hogy örömkiáltásokkal fogadja az ősi romok köveit bearanyozó első napsugarakat. A jelenlévőknek várakozás közben sem volt okuk unatkozni: miközben a mezőn alacsonyan végigterülő köd csak tovább fokozta a misztikus hangulatot, az ötvenéves King Arthur Pendragon – rangját tekintve a Brit Druidák Tanácsának "hadi törzsfőnöke" – még virradat előtt fáklyákkal felszerelt harcosok csapatát vezette a Természetanya tiszteletét kifejező kultikus táncba.
2005. 06. 24. (IX/25)
