A reformernek tartott jelölt, Musztafa Moin támogatói. Leterítenék a perzsa szőnyeget Fotó: Reuters
Az eredetileg jelentkező több száz jelölt közül a parlament és a legfőbb bírói hatalom fölött álló Őrök Tanácsa végül mindössze hatnak engedélyezte a választáson való indulását. Köztük az első számú esélyesnek tartott pályázó a 71 éves Akbar Hasemi Rafszandzsani volt, aki 1989 és 1997 között már két elnöki ciklust is letöltött. A második és harmadik legesélyesebb jelölt a reformista Musztafa Moin – korábbi oktatási miniszter –, valamint a fiatal
és ambiciózus Mohammed Bakir Kalibaf, a forradalmi őrség egykori tisztje volt. A felmérések alapján azonban úgy tűnt, egyik jelölt sem lesz képes megszerezni a szavazatok ötven százalékát, amiből azt lehetett sejteni, hogy a két legtöbb szavazatot szerző jelölt között – példátlan módon – ezúttal egy második fordulóra is sor kerül majd.
A veterán Rafszandzsani korábbi teljesítményét az idősebb generáció gyengének értékeli, mivel nem valósított meg gazdasági és politikai reformokat, így a régi-új jelölt most megcélozta a városi fiatalokat is. Sokan azonban mégis úgy ítélték meg, hogy Rafszandzsani nagyobb mértékű támogatásra számíthat vidéken, hiszen az iszlám forradalom alatt és után betöltött szerepei miatt neve még a legtávolabbi falvakban is ismert. A volt elnök befolyásos támogatókat tudhat maga mögött: a tehetős nagykereskedők és gyárosok körében népszerű, de a Reza imám szentélyét működtető befolyásos – és egyes becslések szerint több milliárd dolláros vagyont kezelő – alapítvány pártfogását is élvezi.
Az egyébként konzervatív Rafszandzsani a mostani kampány során olyan reformistának állította be magát, aki képes a konzervatív vallási vezetőkkel politikai csatákat vívni, és aki rendelkezik a kényes kérdések – mint például az atomprogram – megtárgyalásához szükséges diplomáciai érzékkel és nemzetközi tapasztalattal. A volt elnök azt állította: megválasztása esetén folytatná Irán nukleáris programját, de hangsúlyozta, hogy nem törekedne atomfegyver gyártására. Rafszandzsani támogatja Irán regionális hatalmi törekvéseit, a hírhedt – Izraelig is elérő – Shahab-3 rakéták fejlesztését és a szomszédos Irak síita vallási vezetőit is. Ugyanakkor kilátásba helyezte az Egyesült Államokkal való feszült viszony enyhítését is.
Az egyszerű polgárok és kiskereskedők körében azonban egy másik nevet emlegettek gyakrabban a szavazók: nevezetesen Mohammed Bakir Kalibafét. A 41 éves jelölt a forradalmi őrség egykori tisztje volt, aki a kampány során ügyes fogásokkal rendőri és pilóta múltjára hivatkozva próbálta magához "édesgetni" a reformokra és változásra éhes fiatal szavazókat, akiknek száma nem elhanyagolható Iránban. A választásra jogosult közel 48 millió fő 70 százalékát a 30 év alatti szavazók teszik ki, a választási korhatár pedig 15 év. Nem véletlen, hogy az iráni bazárban sokan úgy vélik: eljött az idő, hogy az ország fiatalabb vezetőket válasszon. A Khamenei ajatollahhoz közel álló Kalibaf ezért próbálta magát most lelkes modernistaként beállítani, ám erőfeszítéseit némileg beárnyékolta az a tény, hogy a közelmúltban kiderült: maga is elítélte a néhány évvel ezelőtti diáklázadásokat.
Akbar Hasemi Rafszandzsani. Volt már elnök Fotó: Reuters
2005. 06. 17. (IX/24)
