hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Miért nem?
Értékelések a kettős EU-elutasításról

Morvay Péter, Szlazsánszky Ferenc / Külföld
Hetilap logó 2005. 06. 10. (IX/23)
2005. 06. 14.
"Az Európai Unió a létét érintő alapvető kérdésekkel néz szembe. Állampolgárai nem emlékeznek arra, hogy miért kezdték el az integrációt, nem tetszik nekik az, ami lett a folymatból, és félnek attól, ami jövőben lehet belőle" – így értekelte a múlt heti francia és holland népszavazás után kialakult helyzetet a Financial Times egyik kommentárja. A héten aztán a britek is – akik júliustól átveszik az unió soros elnöki tisztét – letették a maguk koszorúját az európai alkotmány képletes ravatalához, miután Jack Straw külügyminiszter a parlamentben bejelentette: Nagy-Britanniában egyelőre nem folytatják az uniós alkotmányról rendezendő brit népszavazás törvényi előkészítését. Tony Blair miniszterelnök ugyanakkor bízik abban, hogy az alkotmány elutasítása új lehetőséget ad Európának, hogy ismét az emberek, és nem a politikai elit érdekeit igyekezzen megvalósítani.

Mi volt a kétszeres elutasítás oka? A lapunk által megkérdezett politikusok és közéleti szereplők – európai társaikhoz hasonlóan – eltérő válaszokat fogalmaztak meg. A francia és a holland kormány népszerűtlensége mellett az Európai Unió bővítési folyamata által kiváltott ellenérzéseknek tulajdonítható a két népszavazáson született elsöprő nem – nyilatkozta a Heteknek Kovács László európai biztos. 

Simicskó István, a Fidesz képviselője – aki 2003-ban egyedüliként szavazott nemmel a parlamentben az EU-csatlakozási szerződés aláírásáráról – a Nyugat-Európában is fellelhető globalizációellenes érzelmeket említette. 

Tamás Gáspár Miklós szintén gazdasági okokkal magyarázza az elutasítást, egy – neve elhallgatását kérő – uniós magyar diplomata viszont azt állítja, jelentős ellenérzések tapasztalhatóak az új tagállamokkal szemben: a francia uniós bürokraták már a csatlakozás után éreztették a kelet-európaiakkal, hogy nem örömmel tekintenek rájuk, hanem úgy, mint egy elhibázott ígéret nyomán idekeveredett társaságra, akik csak tovább növelik az uniós pénzekért folytatott versenyben a konkurenciát. 

Csaba László közgazdász szerint a nizzai szerződés rendezi a politikai súlyokat, a régi és az új tagállamok befolyását a törvényhozásban.

Cikkeink a külpolitika és fókusz rovatokban:

Az álmoknak vége, 


Rózsaszíntől a feketéig, 


Miért nem?, 


Döcögő integráció

Kapcsolódó anyagok

Hetek
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek
  • Kapcsolat
  • Médiaajánlat
  • Adatvédelem
  • Partnereink
  • ÁSZF
    • Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.
    Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
    Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!