hetilap

A franciaországi Lille városa víz alatt Fotó: Reuters

Romániában az ország fele került víz alá. A negyvenkét megyéből harminckettőt lepett el a víz, mintegy ötszáz településen tizenötezer lakóingatlan rongálódott meg, melyek közül félezer össze is dőlt. Tizenkétezer embert kellett kitelepíteni. A szomszédos országban eddig huszonnyolc ember életét követelte az ár. Az ország keleti, moldvai részét teljesen elzárta a víz, sem közúton, sem vasúton nem közelíthető meg, ezért csak légi úton lehetett a térségbe eljuttatni a rászorulók részére kirendelt csaknem százezer liter ásványvizet, tíz tonna kenyeret, konzervet és más tartós élelmiszert. A természeti katasztrófa okozta helyzetet súlyosbítja a politikai válság. Az előrehozott választások érdekében lemondásra készülő miniszterelnök nem tervezi rendkívüli állapot bejelentését, mivel akkor mindenképpen hivatalban kellene maradnia.

A tetemes nyári esőzések azonban máshol is súlyos gondokat okoznak. Több észak-európai országban, így Lengyelországban és Németországban is több tucat emberéletet követelt az elmúlt hetek viharos időjárása. Bulgáriában az ország keleti része áll hónapok óta víz alatt, az árvizek a gabonatermés jelentős részét elpusztították, aminek következtében a kenyér ára harminc-negyven százalékkal is megemelkedhet. A természeti katasztrófa következményei a bolgár lakosságnak akár a negyedét is érinthetik. Hazánkban is súlyos károkat okoznak a rendkívüli esőzések, miután az idén Medárd napja óta a szokásosnál jelentősen több, helyenként 50-70 százalékkal több csapadék esett, mint tavaly ilyenkor.

Míg Kelet-Európában a sok víz okoz gondot, addig Nyugat- és Dél-Európában a szárazság tombol és szedi áldozatait. Spanyolországban tizenegy tűzoltó vesztette életét, amikor egy gondatlanság miatt lángra kapó erdőtűz oltása közben a megforduló szél miatt a lángok között rekedtek. Az elmúlt héten mintegy hatezer hektárnyi erdőt pusztítottak el a lángok, a legsúlyosabb a helyzet Guadalajara térségében, ahol mintegy félezer hektár lett a lángok martaléka. A száraz telet követő forró és csapadékmentes nyár nemcsak Spanyolországot, de Portugáliát, Franciaországot, Olaszországot és Görögországot is nagymértékben érinti. Dél-Európa több térségében hőségriadót rendeltek el a negyven fokig is felszökő hőmérséklet miatt. Portugáliában hatvan éve nem volt ilyen mérték? szárazság, Franciaország megyéinek több mint a felében vízkorlátozást vezettek be, több megyében pedig életbe léptették a kánikula kezelésére kidolgozott intézkedéscsomagot. Ennek ellenére Chirac elnök szerint "semmi ok az aggodalomra" – hiszen még nem léptették életbe a "szárazságadót", mint tették azt az 1976-os aszály idején. 

Az Egyesült Államokat sem kíméli a szárazság, idén eddig 3,4 millió hektárnyi erdőterület lett tűz martaléka, míg a tavalyi év első felében "mindössze" kétmillió hektár égett le. Az amerikai földrészt érintő hurrikánszezon második legsúlyosabb viharává fokozódott a Dennis nyomában óránkénti kétszáztizenöt kilométeres sebességgel érkező Emily, amelynek pusztítása elől menekülve százezrével hagyták el a turisták a Mexikói-öböl üdülőközpontjait, de még így is több tízezer turistát és helybeli lakost kellett a hatóságoknak kimenekíteniük a vihar elől.

Délkelet-Ázsiában az elmúlt hetekben több száz halálos áldozatot követelő hőhullámok után a Haitung trópusi vihar okoz jelentős károkat. Kína dél-keleti tengerparti térségéből mintegy nyolcszázezer embert kellett evakuálni, a károk mértéke egyes becslések szerint elérheti a negyven millió dollárt is. A Haitang súlyosan érintette Tajvant is, ahol a főváros szinte kísértetvárossá vált, miután a legtöbb hivatal, iroda és iskola, sőt a repülőterek is bezártak az eddig több halálos áldozatot is követelő vihar miatt.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek