hetilap

A mozgásszervek koordinációját sújtó betegség miatt tolókocsiba került negyvenöt éves Leslie Burke tavaly fordult bírósághoz annak érdekében, hogy az orvosok ne tagadhassák meg életben tartását akkor sem, ha már nem képes kifejezni e kívánságát. A Legfelsőbb Bíróság tavaly helyt adott Burke keresetének, és úgy döntött, hogy orvosainak abban az esetben is folytatniuk kell táplálását, ha már nem tud beszélni. Arra hivatkozva, hogy e döntés következtében az orvostársadalom lehetetlen helyzetbe kerül, az Általános Orvosi Tanács (GMC) fellebbezett. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság háromtagú bírói kollégiuma a múlt héten hozott döntést, megváltoztatva a testület korábbi jogértelmezését, és úgy döntött, hogy az orvosok csak addig kötelesek gondoskodni a beteg táplálásáról, amíg a beteg azt igényli – vagyis amíg mentális képességeinek birtokában van. Ezt követően azonban az orvosokra bízza a döntést, tegyék azt, amit a beteg szempontjából a legjobb megoldásnak tartanak. 

A GMC szóvivője szerint a döntés korántsem jelenti azt, hogy az orvosok rögtön kirántják a beteg etetőcsövét, ha az nem képes kifejezni akaratát, ezt csak akkor teszik meg, ha az életben tartás a páciensnek indokolatlan fájdalmakat okozna. A Rokkantak Jogainak Testülete (DRC) azonban úgy vélekedik, hogy az orvosok – előítéletektől és negatív sztereotípiáktól vezéreltetve – sokszor téves úton járnak annak megítélésében, hogy a magatehetetlen embereknek mi a jó.

"Ez a döntés azt jelenti, hogy az orvosoknak el kell fogadniuk pácienseik kívánságát, ha azok képesek a döntéshozatalra. Ez a típusú védelem azonban pont a legkiszolgáltatottabb embereket fosztja meg alapvető jogaiktól, akik nem képesek kifejezni akaratukat. Nagyon sok rokkant tart attól, hogy az orvosok előítéleteken és sztereotípiákon alapuló következtetéseket vonnak le az életminőségükkel kapcsolatban. Ez a döntés nem oszlatja el ezeket a félelmeket"– mondta Bert Massie, a szervezet elnöke. 

A döntést követően Leslie Burke úgy nyilatkozott, hogy folytatni kívánja a harcot, és a felsőházhoz fordul jogorvoslatért. 

Az eutanáziával kapcsolatos eljárások mind az Egyesült Államokban, mind Nagy-Britanniában továbbra is ellentmondásosak. Míg Terry Schiavót – egy bírósági döntés értelmében – néhány hónapja lekapcsolták az őt életben tartó gépekről, a napokban egy három hónapja agyhalott nő adott életet egy kislánynak a Virginia állambeli Richmondban. A 26 éves Susan Torres, három hónapos terhesen, az agyára is kiterjedő rákbetegséget követő agyvérzés miatt esett kómába május 7-én. A gyermek életének megmentése érdekében a fiatal nőt gépeken tartották életben, végül a terhesség 24. hetében császármetszéssel hozták világra a mintegy 900 grammos és 33 centiméteres kislányt. Az orvosi kezelés heti tízezer dollárba került, amit a biztosító nem fizetett volna ki, egy internetes honlapon közzétett felhívásra azonban összesen 400 ezer dollár érkezett, lehetővé téve
a gyermek megszületését. 

A kórház nem nyilatkozott arról, hogy mi lesz a nő sorsa, rajta marad-e a gépeken vagy sem.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek