hetilap

Az út menti táblán az elesett katonák száma Fotó: Reuters

Az iraki nemzetgyűlés szinte az utolsó pillanatban, a hétfő éjféli határidő előtt félórával egyhangúan elfogadta az alkotmányozási folyamatot szabályozó törvény módosításáról szóló határozatot, s így sikerült kitolni az új alkotmánytervezet megfogalmazásának határidejét augusztus 22-re. Ha a módosítást nem fogadták volna el, a törvény alapján a parlamentet fel kellett volna oszlatni, és új választásokat kellett volna kiírni. Bár Bagdad és Washington szeretne megmaradni az eredeti tervek mellett, az Irak népességét alkotó három fő csoport megegyezése azonban még mindig távolinak tűnik. A síiták, szunniták és kurdok számára a két kardinális kérdés a föderalista rendszer létrehozása, valamint az iszlámnak az ország jogrendjében betöltendő jövőbeni szerepe volt. A föderalista rendszer keretében a Szaddám Husszein idején elnyomás alatt élő síiták és a kurdok több autonómiával rendelkeznének, a kisebbségben lévő szunniták azonban ezt nem támogatják, és a kérdés eldöntését az új iraki kormány megválasztását követő időszakra szeretnék kitolni. 

Ibrahim al-Dzsafari, az ország síita miniszterelnöke elhatárolta magát a föderalista követelésektől, de Abdul Aziz al-Hakim, a síita Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsának befolyásos vezetője a déli síita területek autonómiájáért szállt síkra, és Movaffak al-Rubaie, az ország nemzetbiztonsági tanácsadója is ezt a nézetet támogatta: "A decentralizált, föderalista rendszer lenne a legjobb. (…) Irak rengeteget szenvedett már az erős központi kormányzattól." Az északi kurd és a déli síita területek azonban az olajban leggazdagabb térséget képviselik, így a szunniták attól tartanak, hogy szövetségi rendszer esetén nem részesülnének az ország olajnyereségéből. 

A két fő kérdés mellett a felek nem jutottak még egyezségre a központi kormányzást, az olajbevételek elosztását, a nők jogait, az iszlám szerepét, a kurdok kiváláshoz való jogát és Kirkuk városának státusát illetően sem, ahol kurdok, arabok és türkmének élnek egymás mellett meglehetősen feszült viszonyban. A vallásra vonatkozóan az egyik síita alkotmányozó szerint az alapszerződés szövege úgy fogalmazna, hogy az iszlám lenne "a törvényhozás alapforrása", amelynek "tantételeit és alapelveit semmilyen törvény nem sértheti meg". 

A kurdok azonban attól tartanak, ez a megfogalmazás a konzervatív síita törvénykezés előtt nyitná meg az ajtót, és az ajatollahok uralmához vezetne. A nők jogait védő szervezetek legnagyobb rémületére egyes törzsfők – akik közül néhányan a parlamentbe is bekerültek – a tradicionális törzsi konfliktusrendezési módszerek legalizálását is elkezdték követelni. 

A legújabb közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak csaknem hatvan százalékának kételyei vannak
afelől, hogy Washington eléri-e célját Irakban. Henry Kissinger korábbi amerikai külügyminiszter szerint az amerikai közvéleményben olyan megosztottság jöhet létre, amely a vietnami háború idején fordult elő legutoljára. Kissinger szerint, ha az Egyesült Államok nem tudja megállítani a radikális iszlám elterjedését Irakban, az "katasztrófa lenne az egész világ számára". A közvélemény elégedetlenségét fokozta, hogy csak augusztus hónapban eddig több mint ötven amerikai katona vesztette életét a különböző merényletek során, így az amerikai áldozatok száma már meghaladja az ezernyolcszáznegyvenet, a terror okozta iraki veszteség pedig tízezrekben mérhető.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek