A titkos hálózat a CIA terrorizmus ellen folytatott háborújának központi elemét képezi, a külföldi hírszerző szolgálatok együttműködésére támaszkodik, és még a legcsekélyebb tájékoztatást is megtagadja a nyilvánosságtól. A titkos fehér házi, CIA-, igazságügy-minisztériumi és kongresszusi okmányok által "fekete rejtekhelyeknek" nevezett táborok fennállásáról csak maroknyi vezető tud az Egyesült Államokban, az otthont adó országokban pedig csak az államelnök és a hírszerzés néhány vezetője. A CIA és a Fehér Ház nemzetbiztonsági megfontolásokra és a program értékére hivatkozva eltérítette a törvényhozást attól, hogy nyilvános meghallgatást tartson azokról az állapotokról, amelyekben a foglyokat tartják. A Pentagon nyilvános jelentések és tanúvallomások egész sorával igyekezett védelmébe venni fogolytartási gyakorlatát az iraki Abu Garib és a Guantanamo-öböl börtöneiben elkövetett bántalmazásokat követően. A CIA azonban még csak el sem ismerte ezeknek a "fekete rejtekhelyeinek" fennállását. A programról tájékozott hivatalos közegek szerint az ilyen lépés jogi kihívások elé állította volna az amerikai kormányt, különösen külföldi bíróságokon, nem beszélve annak politikai elmarasztalásáról mind bel-, mind külföldön.
Az Egyesült Államokban törvényellenes, hogy a kormány elszigeteltségben tartson foglyokat titkos börtönökben, ezért vitte őket külföldre a CIA. Jogi szakértők és hírszerzési vezetők szerint a CIA fogolytartási gyakorlata ellenkezik egyes olyan országok törvényeivel is, amelyek otthont adnak az ilyen táboroknak. Ezek az államok ugyanis az USA-hoz hasonlóan aláírták az ENSZ-egyezményt, amely megtiltja a kínzás, egyéb kegyetlen és embertelen, avagy megalázó bánásmód, illetve büntetés alkalmazását. A CIA kihallgató közegeinek a külföldi helyszíneken engedélyük van a saját szervezetük
által jóváhagyott úgynevezett "fokozott vallatási módszerek" foganatosítására, amelyek tilosak az ENSZ-egyezmény, sőt az Egyesült Államok katonai törvényei értelmében is.
Hol lehetnek?
Az Egyesült Államok kelet-európai börtönökben tartja fogva az al-Kaida letartóztatott tagjait – közölte a Washington Post november elején. A Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet pedig néhány nappal később úgy nyilatkozott, hogy bizonyos listákon, melyekkel rendelkeznek, Románia és Lengyelország neve mindenképpen szerepel.
2005. 11. 18. (IX/46)
