Utcai összetűzések az arab negyedben. Párizs sem úszta meg Fotó: Reuters
Clichy-sous-Bois-ban, Párizs északkeleti külvárosában az után kezdődtek a zavargások, hogy csütörtökön éjjel két fiatal áramütésben meghalt. A tizenhét és tizenöt éves fiúk egy transzformátorházba mentek be, ahol halálos áramütés érte őket. Családjuk szerint a rendőrök elől menekültek, a rendőrség azonban azt állítja, nem üldözték a fiatalokat, bár akkor éppen egy rablási kísérlet ügyében nyomoztak a környéken.
Az első erőszakos cselekmény akkor történt, amikor néhány fiatal megtámadta a tűzoltókat, akik segíteni próbáltak az áldozatoknak, valamint harmadik, súlyos sérülést szenvedett társuknak. Nem sokkal később elkezdődtek a zavargások, melyek során autókat gyújtottak föl és Molotov-koktélokat dobtak különböző célpontokra. Csütörtök óta több tucat autó égett ki, és számos helyi lakost letartóztattak.
Szombaton több százan vettek részt a két áldozatot búcsúztató békés felvonuláson, amelyet a két gyászoló család vezetett. A felvonulás során felhívások hangzottak el a kormányhoz, hogy szüntesse meg a
clichy-sous-boisihoz hasonló bevándorló közösségek elleni diszkriminációt.
Hétfőn este tizenegy autót gyújtottak fel, és egy rendőr könnyebben megsérült, miután egy mecsetben robbant könnygázbomba miatt kiújultak a zavargások. Az egyelőre nem tisztázott, hogy a bombát kívülről dobták be a mecsetbe, vagy odabent gyújtották meg. Clichy-sous-Bois Párizs elsősorban arab bevándorlók lakta, szegény negyede, amelynek lakótelepein gyakoriak a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények. Az itt kirobbant erőszak a környező lakónegyedekben is zavargásokat indított el, a szomszédos Montfermeil-ben a hét elején két autót gyújtottak fel, és Molotov-koktélt dobtak egy rendőrségi garázsra.
Nicolas Sarkozy belügyminiszter hétfőn Clichy-sous-Bois-ba látogatott, hogy nyilvánosan is megvédelmezze kemény bűnözésellenes rendelkezéseit, és ígéretet tett a mecsetben felrobbantott könnygázbomba ügyének kivizsgálására, valamint arra, hogy több rendőrt fog az utcára vezényelni. Azouz Begag esélyegyenlőségi miniszter azonban a belügyminiszter szavait kritizálva, a Liberationnak adott interjújában kijelentette: az erőszak problémáját nem a rendőrségi jelenlét megerősítésével, hanem a diszkrimináció megszüntetésével lehet megoldani. Sarkozy, aki az erőszakkal szembeni "zéró tolerancia" elvét hirdette meg, éppen most igyekszik megerősíteni a bűnözés elleni harcot azzal, hogy Franciaország huszonöt "problémás" városi körzetébe különlegesen képzett rendőri egységeket rendelt ki, és elrendelte az éjszakai járőrök videokamerákkal való felszerelését.
A zavargások nyomán kisebb politikai csetepaté is kialakult, Nicolas Sarkozy eljárását több kritika érte jobb- és baloldalról egyaránt. Laurent Fabius szocialista képviselő, egykori miniszterelnök egyenesen a belügyminisztert okolta
a zavargásokért, szerinte ugyanis azok a Sarkozy által megteremtett "félelem légkörére" adott válasznak tekinthetők. Tény, hogy a belügyminiszter már egy héttel korábban megígérte Párizs egy másik külvárosában, hogy megszabadítja azt a csőcseléktől. A zavargások ugyanakkor meghozták a Villepin–Sarkozy
asszók első Villepin-találatát: miközben az áldozatok családjai visszautasították a belügyminiszter meghívását, találkoztak végül a miniszterelnökkel.
Nicolas Sarkozy belügyminiszterként már első hivatali időszakában, 2002 és 2004 között jelentősen csökkentette a bűnözést Franciaországban. Jelenlegi hivatali idejét májusban kezdte el, és mindent megtesz a sikerért, hiszen nem titkolja, hogy 2007-ben indulni kíván a köztársasági elnöki székért folyó versenyben.
2005. 11. 04. (IX/44)
