Amerikai katona szemlézi a frissen kiképzett iraki erőket. Egyedül nem megy? Fotó: Reuters
Bush szerint nagy hiba lenne a csapatokat kivonni Irakból, mert ez rossz üzenetet jelentene mind az amerikai csapatok, mind az irakiak, mind pedig az ellenség számára. Donald Rumsfeld védelmi miniszter szintén veszélyesnek tartaná a csapatkivonást. Elmondása szerint fokozatosan halad a katonai bázisok, ingatlanok átadása az iraki erőknek, és folyik az iraki haderő kiképzése. Rumsfeld a december 15-ei választásokra való felkészülést tartja az egyik legfontosabb feladatnak az elkövetkező napokban, ugyanis a választások kimenetele alapján lehet majd megállapítani, menynyire áll készen az iraki haderő. Mind az elnök, mind pedig a védelmi miniszter úgy véli, hogy ha sikerül felállnia egy demokratikus kormánynak, akkor akár 2006-tól megkezdődhet a csapatok kivonása.
Amerikában az elmúlt hetekben óriási belpolitikai vitát váltott ki az a javaslat, miszerint az Egyesült Államoknak azonnal ki kellene vonulnia Irakból. A javaslattal egy demokrata képviselő, John Murtha állt elő. Murtha, aki 2002-ben a háború elindítása mellett szavazott, beszédében kijelentette, hogy az elmúlt hónapokban aggályai merültek fel az Irakban kialakult helyzet miatt, és szerinte a közvélemény ellenzi a háborút. Murtha azt tanácsolta, hogy Amerika a továbbiakban diplomáciai úton segédkezzen Irak stabilizációjában.
Ezt követően a képviselőházban a törvényhozók szinte egyhangúlag elutasították azt a javaslatot, hogy a hadsereg azonnal térjen haza. Négyszázhárman szavaztak ellene, és csupán három demokrata támogatta. Majdnem egy hét leforgása alatt ez már a második alkalom volt, hogy Bush elnök iraki politikája óriási vihart kavart a kongresszusban. Korábban a szenátus szavazta le, hogy Bush dolgozzon ki egy
visszavonulási menetrendet Irakból.
Dick Cheney alelnök "veszélyes illúziónak" nevezte a demokraták azon követelését, hogy vonják ki csapataikat Irakból, mivel az győzelmet jelentene a terroristák számára. Cheney szerint tisztességtelenek azokat a demokraták, akik 2002 októberében szavazatukkal felhatalmazták Bush elnököt, hogy háborút indítson Irak ellen, most azonban ellenzik erőfeszítését azzal az indokkal, hogy az elnök hazudott az amerikai embereknek a háború előtti hírszerzéssel kapcsolatban. Véleménye szerint azok a személyek, akik azt állítják, hogy félrevezették őket, ugyanazokkal az információkkal rendelkeztek, mint a kormány.
Több demokrata politikus nem támogatja a csapatok azonnali kivonását Irakból. Joe Biden demokrata szenátor, akit a 2008-as elnökválasztás lehetséges jelöltjének tartanak, úgy gondolja, hogy az amerikai katonák még nem térhetnek haza, de véleménye szerint az elnöknek meg kellene változtatnia iraki stratégiáját és biztosítania kellene, hogy Irak ne váljon azzá, mint ami a háború előtt volt, vagyis a terroristák menedékévé.
A másik esélyesnek tekintett demokrata jelölt, Hillary Clinton is nagy hibának tartaná az amerikai csapatok visszahívását. A volt First Lady – aki férjével a napokban Izraelben és Jordániában járt – úgy véli, hogy az amerikai hadsereg kivonulása több problémát okozna Amerikának, ugyanis fennáll a veszély, hogy Irak egy második Afganisztánná válik, ahonnan támadásokat intéznek az Egyesült Államok ellen. Bush elnök az elmúlt napokban támogatást kapott egy vezető demokrata szenátortól is, aki a hálaadás ünnepén tett látogatást Irakban. Joseph Lieberman, aki 2000-ben Al Gore alelnökjelöltjeként vált ismertté, elmondta, hogy valódi fejlődést látott Irakban, ami rendkívül biztató számára.