Tony Blair brit miniszterelnök költségvetési javaslata heves reakciókat váltott ki az EU-tagországok vezetőiből. Peer Steinbrück német pénzügyminiszter szerint kicsi az esély, hogy elfogadják, Pedro Solbes spanyol gazdasági miniszter pedig kijelentette, hogy az ajánlat csodálatos, de egyedül Nagy-Britanniának. José Manuel Barroso bírálatában elmondta, hogy az új költségvetés egy "mini-Európának" jó.
A legfőbb bírálatok azonban a "szolidaritás alapelvével" álltak kapcsolatban, Franciaország például kijelentette, hogy inkább a brit költségvetési visszatérítést kellene górcső alá venni, és nem a támogatásokat megnyirbálni.
Nagy-Britannia javaslatában ugyanis két pólus található: a szigetország hajlandó lenne évente egymilliárd euró többletbefizetésre annak érdekében, hogy az év vége előtt megállapodás szülessen. Ennek fejében azonban elvonnának a mezőgazdasági és vidékfejlesztési kiadásokból a régi tagállamok rovására, a kohéziós fejlesztési kiadásokból az új tagállamok rovására, továbbá csökkentenék az EU-adminisztráció finanszírozási keretét, és a költségvetés főösszegét 847 milliárd euróban maximalizálnák. 2008-ban átfogó költség-felülvizsgálatra kerülne sor, mely érintené a közös agrárpolitikát is. 2013-ra az EU bruttó nemzeti termékének egy százalékával kellene csökkenteni a kiadási oldalt.
Ennek tudatában érthetők a reakciók. Franciaország, amely a legnagyobb mértékben részesedik az EU költségvetésének negyven százalékát kitevő agrártámogatásokból, nem érdekelt abban, hogy ezt az összeget csökkentsék. Számára a brit visszatérítés állandó felemlegetése már-már "sablon" reakció a közös agrárpolitikával kapcsolatos reformjavaslatokra. Az újonnan csatlakozott tagállamok sem
kívánnak egy fillérről sem lemondani abból a keretből, amely elősegítheti a felzárkózásukat a többi uniós tagállam szintjére. Németország vagy Hollandia viszont, amelyek egyébként is nettó befizetők (Németország a legnagyobb nettó befizető, és nála csak Nagy-Britannia részesedik kisebb mértékben a támogatásokból), szinte semleges álláspontot képviselnek – őket nem érintik sem a mezőgazdasági, sem a kohéziós, sem a bürokráciával kapcsolatos megvonások. Hollandia úgy jellemezte a javaslatot, mint ami egy kis előre irányuló elmozdulást jelent a korábbiakhoz képest.
Csehország üdvözölte és vitára érdemesnek mondta a felvetést, és Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök is úgy véli, alapot adhat a megállapodásra, pedig az adminisztrációs költségek elvonása éppen Luxemburgot és Belgiumot érinti a legjobban.
2005. 12. 16. (IX/50)
