hetilap

Változások Fotó: Reuters

Az irakiak elsőként januárban okoztak meglepetést: a beígért vérfürdő és káosz ellenére ugyanis a regisztrált szavazók 57 százaléka járult az urnák elé. A 275 fős ideiglenes nemzetgyűlés megválasztásából legaktívabban a síiták és a kurdok vették ki a részüket, míg a lázadókkal szimpatizáló vagy a megtorló akcióktól tartó szunniták többsége tüntetőleg otthon maradt. Ennek eredményeképpen azonban csak igen kis mértékben tudták befolyásolni az alkotmányozás folyamatát, ami sokakat rádöbbentett arra, hogy a demokratikus folyamatoktól való távolmaradás és a lázadók nyílt vagy burkolt támogatása nem segíti elő érdekeik érvényesítését. A választást követően áprilisban felállt Iraknak a Szaddám-korszak utáni első választott (ideiglenes) kormánya.

Augusztusban az ötvenöt fős alkotmányozó bizottság a nemzetgyűlés elé terjesztette az első demokratikus alkotmány tervezetét, amelynek elfogadásáról októberben ismét az iraki polgárok döntöttek egy referendum keretében. A szunniták ekkor már szép számmal képviseltették magukat a szavazók között, igaz, céljukat nem érték el, vagyis az alapszerződést nem tudták megbuktatni. Az októberi népszavazáson a részvételi arány már 63 százalékos volt, és a voksolóknak közel 80 százaléka szavazott igennel. Októberben jelentős fejlemény volt Szaddám Huszein perének a megkezdése, amely segíthet a múlttal való szembenézésben és a megbékélésben is.

A december 15-ei választáson – amikor is az irakiak most már négy évre választottak maguknak parlamentet – a szavazók aktivitása minden várakozást felülmúlt: a részvételi arány országos szinten meghaladta a 70 százalékot, ami azt jelenti, hogy a 15 millió regisztrált szavazóból közel 11 millióan adták le voksukat. Ezúttal a szunniták sem maradtak otthon: Anbár tartomány székhelyén, Ramadiban például tízezrével járultak az urnákhoz. A terroristáknak egyik szavazást sem sikerült meghiúsítaniuk, sőt, a decemberi voksolás napján még az átlagosnál is kevesebb atrocitás történt. Bár a végleges eredmények év végére vagy a jövő év elejére várhatók, ez elemzők a januári eredményekhez hasonlóan most is síita többséget jövendölnek a 275 fős képviselőtanácsban. 

Mindemellett idén rendkívül véres, időnként a száz főt is meghaladó áldozatokkal járó merényletekre is sor került, amelyek többsége iraki civilek életét követelte. Egyes – meg nem erősített források szerint – az invázió beindítása óta több mint harmincezer iraki vesztette életét, mások szerint azonban a helyiek közül még ennél is többen estek áldozatul. Az áldozatvállalásból azonban az amerikaiak is kétségkívül kiveszik a részüket: az elesett katonák száma idén túllépte a kétezer-egyszázat, az anyagi ráfordítás pedig már eléri a háromszázmilliárd dollárt, ami kétmilliárd dolláros kiadást jelent hetente. Miközben a szenátusban egyre élesebben követelik a mielőbbi csapatkivonásokat, Bush elnök leszögezte: az ezzel kapcsolatos döntést a helyszíni fejlemények és a katonai vezetők tanácsai alapján hozza meg, és nem a Washingtonban élő politikusok által összeállított mesterséges ütemtervek alapján. A tervek szerint a jelenlegi 155 ezer fős kontingenst egyelőre 20 ezerrel csökkentenék a közeljövőben.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek