A jordániai látogatáson tartózkodó Abbász annak kapcsán nyilatkozott, hogy az
általa vezetett Fatah mozgalom Forradalmi Tanácsa polgárháború szításával
vádolta meg a száműzetésben élő Háled Mesaalt, a Hamasz iszlamista szervezet
vezetőjét a palesztin elnököt bíráló előző napi szavai miatt. A Damaszkuszban
élő Mesaal pénteken korrupcióval, s a Hamasz-kormány megdöntésére tett
kísérlettel vádolta meg ugyanis Abbászt. Ezért Gázában és Ciszjordániában a
Fatah fegyveresei Mesaal kijelentései elleni tiltakozásul a levegőbe
lövöldöztek, Mesaal-ellenes jelszavakat skandáltak, és további tiltakozó
akciókat hirdettek. Abbász kijelentette, hogy a felmerült kérdéseket politikai
úton kell rendezni, mert „a palesztin politika nem bír el további
feszültségeket”.
Vagyis a palesztin területeket a polgárháború veszélye fenyegeti. Egyes
vélemények szerint csak egy eltévedt, levegőbe szánt, de emberben landoló
puskagolyó kell hozzá. Vagy valamelyik fél részéről egy rossz politikai döntés.
Mindkettőre megvan az esély. Abbász, minden palesztinok elnöke – a polgárháborút
megelőzendő, vagy csak magát és szervezetét megvédendő – biztonsági
szolgálatának a megerősítéséhez és a közvetlen ellenőrzése alá tartozó
intézmények működtetéséhez szükséges pénzügyi támogatásért európai körútra
indult.
Mozgalmának, a Fatahnak a januári választásokon elszenvedett veresége óta Abbász
„iszapbirkózást” folytat a hatalomra került Hamasszal s annak vezetőivel, köztük
saját miniszterelnökével, Iszmail Hanijével is. Azon igyekszik, hogy a
kulcsfontosságú biztonsági intézményeket és erőket közvetlen ellenőrzése alá
vonja. Erre biztatja őt a nemzetközi közösség is, nehogy a választásokon győztes
és Izrael elpusztítására felesküdött Hamasz – visszaélve megszerzett hatalmával
– Izrael elleni harcra használja fel a fegyveres erőket.
Az Izraellel folytatott béketárgyalásokat támogató elnök erőfeszítései azonban
azzal a kockázattal járhatnak, hogy a biztonsági erők és az elégtelennek
tekinthető források fölötti ellenőrzés kérdése pattanásig élezi a feszültséget a
Hamasz-kormánnyal. Abbász 2500 fős elit elnöki gárdájának további ezer fővel
való bővítésére törekszik – közölte az államfő egyik tanácsadója. A legjobban
képzett és felszerelt palesztin fegyveres erőnek számító gárda létszámának
növelése egy átfogó, diplomaták által 55 millió dollárosra becsült segélycsomag
részeként azt szolgálná, hogy megerősítse az elnöki hivatalt és a felügyelete
alatt álló intézményeket. Az utóbbiak közé tartozik egyebek közt a
határellenőrzés, vagy a palesztin televízió fölötti kontroll is.
Csakhogy a Hamasz-kormány nemigen akarja átengedni az ellenőrzést ezek fölött.
Azt még – nehezen ugyan, de – lenyelte, hogy Abbász megvétózta a Gázai övezet
biztonsági erőinek vezetőjévé jelölt terrorista vezér, Dzsamel Abu Szamhadana
kinevezését, de abba már nem egyezik bele, hogy a palesztin népnek juttatandó
külföldi segélyeket Abbász hivatalába folyósítsák, és az ne az államkasszába
folyjék be. A Hamasz-kormánynak nyújtott pénzügyi segélyek leállítását
szorgalmazó, washingtoni kezdeményezésű nemzetközi kampány eredményeképpen a
palesztin kormány három hete nem tud fizetni a kormányzat alkalmazásában álló
165 ezer személynek. Ha Abbász nem kap pénzt, vagy csak a saját hadseregére
költi, a palesztin hivatalok, no meg a rendőrség alkalmazottai várhatóan nemcsak
abbahagyják a munkát, hanem az utcákra is kivonulnak. Tüntetni. Természetesen
Abbász elnök ellen. Ám ha az államfő ebből kifolyólag (illetve azért, mert a
kormány nem akar Izraellel tárgyalni) élne ráruházott jogával, és menesztené a
nép által választott új Hamasz-kormányt, félő, hogy eldördülne az a fegyver,
amelynek a töltete véletlenül el is tévedhetne. „A hatalomból való kiűzetést
mindenki drágán megfizetné” – mondta a kormány egyik, magát megnevezni nem akaró
tagja.
2006. 04. 28. (X/17)
