hetilap

Fotó: AP

„A Hamasszal szembeni ellenállás azt bizonyítja, hogy keresztes hadjárat
folyik az iszlám ellen. (…) A Nyugat által a Hamasz-kormányra kivetett szankciók
jól mutatják, hogy az iszlám ellen cionista keresztes hadjárat folyik” –
jelentette ki bin Laden, akinek világképében a „keresztes-cionista szövetség”
parancsnokai az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai között keresendők. „A
nemzetközi keresztesek és a buddhisták képezik az öt állandó tagot. Amerika és
Nagy-Britannia képviseli a protestáns keresztényeket, Oroszország az ortodox
keresztényeket, Franciaország a katolikusokat, Kína pedig a buddhistákat. Az
iszlám világ ötvenhét országból áll, és a Föld népességének húsz százalékát
teszi ki, de őket senki nem képviseli a Biztonsági Tanácsban.” A terroristavezér
szerint az ENSZ „hitetlenek szövetsége, eszköz a muzulmánellenes
keresztes-cionista döntések kivitelezéséhez”. Bin Laden ezúttal nemcsak az egyes
országok vezetőit, hanem a civil lakosságot is felelősségre vonta, mivel azok az
iszlám elleni harcban folyamatosan támogatják kormányaikat. Ezáltal követőit
mintegy hivatalosan is felhatalmazza az ártatlanok elleni erőszakra.

Bin Laden ezenkívül még Szudán kérdését tartotta külön kiemelendőnek, ahol
szerinte szintén keresztes-cionista háború folyik, és ahol a problémákért
elsősorban az Egyesült Államokat terheli a felelősség. Amint az az
audiofelvételből kiderül: a darfuri krízist Washington szította, hogy „kikövezze
a keresztes erőknek [vagyis az ENSZ békefenntartóinak] az útját, hogy
elfoglalhassák az országot és

ellophassák az olajkészleteket a békefenntartás ürügye alatt. Ez a muszlimok
ellen folytatott keresztes-cionista háború”. Az al-Dzsazíra televízió által
leadott hangfelvételen a terrorista arra buzdítja követőit Szudánban és az
Arab-félszigeten, hogy készüljenek fel egy hosszabb háborúra „a keresztes
banditák ellen Szudán nyugati részén”. Bin Laden leszögezte: célja Szudán
területének és népének védelme, nem pedig a szudáni kormányé, amely szerinte
végzetes hibát követett el azzal, hogy nem tudta a saria törvényt bevezetni. A
szaúdi származású terrorista maga is Szudánban hozta létre főhadiszállását,
miután szülőföldjéről száműzték, de később washingtoni nyomásra a szudáni
kormány is kiutasította. Innen menekült Afganisztánba, ahonnan a szeptember
11-ei eseményeket megszervezte.

Bin Laden kijelentéseitől a szudáni külügyminisztérium és a Hamasz szóvivője is
elhatárolta magát. Sami Abu Zuhri, a Hamasz szóvivője szerint az ő ideológiájuk
nagyban eltér az al-Kaidáétól. Ám hozzátette: „A palesztin kormány elleni
nemzetközi szankciók természetszerűleg haragot váltanak ki néhány muzulmánban”,
és a „palesztin nép elleni nemzetközi ostrom” feszültséget teremt az arab és az
iszlám világban. Az al-Kaidának vélhetően nincs közvetlen kapcsolata a Hamasszal,
amely az egyiptomi Muzulmán Testvériség mozgalomból nőtt ki. Egyes értesülések
szerint azonban az al-Kaida Szudán és Libanon mellett a Gázai övezetben és
Ciszjordániában is megkezdte sejtek kiépítését. A pakisztáni hatóságok szerint
bin Laden vélhetően továbbra is az afgán–pakisztáni határ mentén rejtőzhet, de
konkrét információk egyelőre nincsenek a hollétéről. A terrorista legutóbb
január közepén jelentkezett egy videoüzenettel. Több elemző szerint bin Laden a
figyelem középpontjába szeretne kerülni, mert érzi, hogy a globális dzsihádban
betöltött vezető szerepe sokak előtt kezd megfakulni.

Zarkavi is színre lép

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek