Condoleezza Rice. Figyelmeztette Iránt
Csütörtökön hat ország – Franciaország, Nagy-Britannia, Egyesült Államok,
Oroszország, Kína, valamint Németország – megegyezett abban, hogy gazdasági
ösztönző csomagot állítanak össze, melynek segítségével meg tudják győzni Iránt
arról, hogy függessze fel az atomprogramját. Bár a bécsi egyezség részletei nem
ismertek, de egy korábbi, nyilvánosságra hozott tervezetben olyan lehetőségeket
ajánlottak fel Irán számára, mint például újabb reaktorok építése, melyek
könnyűvizet használnak moderátorként, vagy ötéves atomenergia-ellátás
biztosítása. A dokumentumban ezenkívül arra kérték Iránt, hogy fogadjon el egy
olyan tervet, amely a dúsítási programját Oroszországba telepítené át.
Amennyiben Irán nem fogadná el a javaslatot, akkor korlátoznák a
vízumkiadásokat, betiltanák kormányzati kulcsemberek, valamint az iráni
nukleáris programban résztvevők pénzügyi tranzakcióit, fegyverembargót
vezetnének be, és más intézkedéseket, például korlátoznák a finomított
olajtermékek szállítását Iránba. Ugyanis annak ellenére, hogy Irán a nyersolaj
legnagyobb exportőre, az ország híján van a gázolajnak és egyéb
olajszármazékoknak.
Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter reméli, hogy Irán heteken belül
választ ad a javaslatra, de arra is figyelmeztetett, hogy komoly intézkedéseket
hoznak, amennyiben elutasítja azt. Rice lehetségesnek tartja, hogy iráni
miniszterekkel fog találkozni, ami 1979 óta a legmagasabb szintű érintkezést
jelentené a két ország között. Azt azonban leszögezte, hogy országa nem ajánlja
fel a teljes diplomáciai kapcsolat helyreállítását, és arra sem esküszik meg,
hogy nem fog katonailag fellépni annak érdekében, hogy Irán atomprogramját
leállítsa.
Egy amerikai hírszerzési vezető úgy véli, Irán eltökélt abban, hogy nukleáris
fegyverrel rendelkezzen, és ezt tíz éven belül el is érheti. John Negroponte a
BBC Radio egyik műsorában azt is elmondta, hogy Irán a terrorizmus első számú
támogatója a világon.
Más szakértők szerint pedig fennáll az a veszély, hogy Irán a tárgyalások alatt
időt tud nyerni. Hassan Rohani volt iráni tárgyalófél szerint Irán ki tudná
használni a tárgyalások „nyugodt légkörét” arra, hogy eközben atomprogramjával
előrehaladjon.
Mindezek ellenére a Biztonsági Tanács tagállamai bizakodóak. Peking is támogatja
az Egyesült Államok diplomáciai törekvéseit. „Kína kész arra, hogy kapcsolatot
tartson és együttműködjön az Egyesült Államokkal, és hogy konstruktív szerepet
töltsön be az iráni nukleáris kérdésről való tárgyalások folytatásában” – mondta
el Hu Jintao kínai elnök Bush elnöknek. Azt azonban továbbra sem tette
egyértelművé Kína, hogy akkor is támogatnák-e Amerikát, ha a tárgyalások
kudarcba fulladnának, és szankciók meghozatalát kezdeményezné az Egyesült
Államok.
Oroszország részéről Putyin elnök hangsúlyozta, hogy túl korai szankciókról
beszélni, véleménye szerint mélyreható párbeszédet kellene folytatni az iráni
vezetéssel. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig a bécsi megállapodást úgy
jellemezte, hogy abból a katonai erőszak ki van zárva. Lavrov azt is elmondta,
hogy ha Irán visszautasítja a javaslatot, akkor az ügy visszakerül a Biztonsági
Tanács elé, de semmilyen felhívást nem tartalmaz szankciókra vonatkozóan.
Margaret Beckett angol külügyminiszter a tárgyalások folytatását hangsúlyozta,
ezek kudarcba fulladása esetén pedig a Biztonsági Tanácsnak kellene lépéseket
tenni.
Elemzők kételkednek abban, hogy a BT tagállamai egységesen szankciókat tudnának
hozni Irán ellen, amennyiben a tárgyalások eredménytelenül zárulnának,
ugyanakkor Dominique de Villepin francia miniszterelnök kijelentette, hogy
Teherán esetében nem fogják elkövetni ugyanazt a hibát, amit Irakkal
kapcsolatban elkövettek, vagyis a nagyhatalmak nem fognak „összekapni” ebben a
témában.
2006. 06. 09. (X/23)
