Javier Solana külügyi megbízott (balról), Erkki Tuomioja finn külügyminiszter és
Benita Ferrero Waldner külkapcsolatokért felelős uniós biztos
Fotók: AP
Az EU külügyminiszterei megosztott véleményeket képviseltek egy javasolt
dokumentumtervezetet illetően, amely eredetileg „azonnali” és gyakorlatilag
feltétel nélküli tűzszünetre szólította fel Izraelt. Az egyezség „kerékkötői” az
Egyesült Királyság, Németország és Csehország volt, amelyek azzal érveltek, hogy
egy ilyen tűzszünet kikényszerítése Izraeltől egyértelműen a Hezbollah győzelmét
jelentené, ami viszont nem célja a nyugati államoknak. Az EU külügyminiszterei
végül „a hadiállapot azonnali beszüntetése és az ezt követő fenntartható
tűzszünet” szövegezést hagyták jóvá, amely jobban tükrözi azt az amerikai
álláspontot is, mely szerint a harcok beszüntetését a Hezbollahnak a
dél-libanoni határtól való eltávolításának kell kísérnie.
„A hadiállapot beszüntetése nem ugyanaz, mint a tűzszünet” – emelte ki a német
külügyminiszter (kis képen). „A tűzszünetet talán később érhetjük el. Most már
csak az ENSZ Biztonsági Tanácsát kérhetjük fel, hogy ne vesztegessen el több
időt.” Míg a legtöbb arab és európai ország szerint bármely békemegállapodást
meg kell előznie egy tűzszünetnek, Amerika és Izrael úgy véli, előbb libanoni
csapatokat kell a határhoz telepíteni, és meg kell kezdeni a Hezbollah
lefegyverzését már a tűzszünet előtt.
Az Európai Unióra mind saját berkein belül, mind kívülről egyre nagyobb nyomás
nehezedik, hogy játsszon markánsabb szerepet a közel-keleti konfliktus
megoldásában. A dokumentummal kapcsolatos huzavonák azonban arra engednek
következtetni, hogy maga az unió még megosztott a kérdést illetően. Míg francia,
svéd és ír diplomaták az azonnali tűzszünet mellett lobbiztak, a britek és a
németek ezt ellenezték – mellettük meglepő módon legnyíltabban Csehország állt
ki. Olaszország, Franciaország, Finnország, Svédország és Spanyolország
fontolgatja csapatok küldését Libanonba.
2006. 08. 05. (X/31)
