Fotók: AP
Fidel Castro nem egyszerűen csak államelnök: ő tölti be a Kubai Kommunista
Párt Központi Bizottságának első titkári tisztét, ő a Minisztertanács elnöke,
valamint a Forradalmi Fegyveres Erők főparancsnoka. E tisztségekben mindenkori
első helyettese öccse, Raul Castro, aki egyben az ország hadügyminisztere is.
Fidel azonban nemcsak közvetlen utódlásáról gondoskodott jó előre, hanem a
hatalom megosztásának elvét is szem előtt tartja. A saját egészségi állapotáról
kiadott kommünikében a főparancsnok leszögezi, hogy egyéb – szép számú –
tisztségét másra delegálja.
Az utódjelöltek részben veteránok, mint például Ramón Machado Ventura vagy José
Ramón Balaguer, részben viszont olyan hozzá közel álló fiatalok, mint Carlos
Lage vagy Felipe Perez Roque, aki már jelenleg is külügyminiszter. Ez azt jelzi,
hogy amenynyiben egyáltalán lesz hatalmi harc – ha a rendszer túlélése érdekében
nem egységesen Raul Castro mögé sorakoznának fel mindannyian –, a szekértáborok
közötti választóvonal nemzedéki alapon alakulhat ki. A kijelölt utód, Raul
Castro bátyjának árnyékában törékenyebb politikusnak tűnik. Ritkán kerül
reflektorfénybe, amit maga 2003-ban egy katonai parádén egyszerű okokkal
magyarázott: „Időm kilencven százalékát a Kubai Kommunista Pártnak szentelem, és
az én tevékenységem jórészt nem a nyilvánosságra tartozik: ezért is szerepelek
keveset a sajtóban.”
Raul Castro
2006. 08. 05. (X/31)
