Korábbi ígéretei ellenére Franciaország mégsem vállalja, hogy vezető szerepet
töltsön be az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában, mivel nem kívánja
katonái életét kockáztatni az Izrael és a Hezbollah között kialakult
kutyaszorítóban. A libanoni „terepet” jól ismerő francia tábornokok sora véli
ugyanis úgy, hogy ami Izraelnek nem sikerült, az nekik sem fog.
Fotók: AP
„A francia hadseregnek – azon belül is a szárazföldi erőknek – semmi kedve
komoly megerősítést küldeni az ENSZ libanoni békefenntartó hadteste számára
mindaddig, amíg nem tisztázódnak a küldetés részletei” – közölte Michele
Alliot-Marie francia védelmi miniszter Jacques Chirac francia köztársasági
elnökkel azt követően, hogy Franciaország az elmúlt hetekben minden diplomáciai
eszközzel igyekezett érvényre juttatni: továbbra is meghatározó szereplője a
nemzetközi politika alakításának. Amikor azonban ezt konkrét katonai lépésekkel
is igazolni kellene, már nem ilyen egyértelmű a helyzet: „a bizonytalan katonai
küldetés ugyanis katasztrófába fulladhat” – véli a miniszter asszony annak
ellenére, hogy Franciaország volt az, aki – az Egyesült Államokkal együtt –
megszövegezte a fegyveres konfliktusnak véget vető ENSZ-határozatot. A francia
hadsereg katonái ugyanis – saját tapasztalatból – jól tudják, mit jelent
ENSZ-felügyelet alatt háborús övezetben, főleg Libanonban harcolni.
Két katonai veszteség hagyott mély nyomokat a francia hadsereg lelkén: az egyik
a katonai berkekben mára már „Drakkar-szindrómát” okozó támadás volt, amikor
1983 októberében 58 francia ejtőernyős vesztette életét egy kamionba rejtett
pokolgép miatt a bejrúti Drakkar-házban. A merényletet akkor a Hezbollah
vállalta magára. A másik az 1995-ben Boszniában végzett ENSZ-misszió keretében
elszenvedett veszteség volt: akkor a 167 elesett ENSZ-katonából 84 volt francia.
Emellett Franciaország nem szeretné, ha az Irán és Szíria – a Hezbollah két fő
támogatója – ellen (az atomdúsítás és a Hariri-gyilkosság ügyében) folytatott
diplomáciai erőfeszítéseiért esetleg a Libanonban állomásozó katonáinak kelljen
megfizetniük.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2006. 08. 25. (X/34)
