Philippe Douste-Blazy
Fotók: AP
Douste-Blazy kijelentése fordulatot jelent, amennyiben Franciaország –
hagyományosan arabbarát politikája ellenére – mindeddig összességében
kiegyensúlyozottan nyilatkozott a most zajló közel-keleti konfliktussal
kapcsolatban. Igaz, Franciaország sohasem titkolta Libanon iránti
szolidaritását: alig egy héttel a konfliktus kirobbanását követően Dominique de
Villepin francia miniszterelnök máris baráti látogatást tett Fuad Siniora
libanoni miniszterelnöknél, hogy „Franciaország szolidaritásáról biztosítsa a
libanoni népet”. Így Villepin volt az első kormányfő, aki a térségbe látogatott
a fegyveres konfliktus kirobbanását követően. A többi nagyhatalom ezt
hallgatólagosan azért fogadta el, mert Franciaországot történelmi szálak fűzik
Libanonhoz (lásd keretes írásunkat).
A francia külügyminiszter legutóbbi kijelentése azonban világossá tette, hogy
Franciaország újfent szembehelyezkedik az Egyesült Államok közel-keleti
politikájával. Míg ugyanis az Egyesült Államok a Szíria felé való nyitás
szükségességét fontolgatja annak érdekében, hogy az kikerülhessen Irán befolyása
alól, és így nyomást gyakorolhasson a Hezbollahra, addig Franciaország úgy véli,
ha Iránnal kapcsolatban engednek a szorításon, akkor az viszonzásul a maga
részéről megfékezheti a Hezbollahot.
Saad Hariri és Jacques Chirac
2006. 08. 05. (X/31)
