A merényletet két ismeretlen férfi követte el, amikor Kozlov a banki dolgozók
szokásos futballedzéséről indult haza a „Szpartak”-stadionból. Előbb agyonlőtték
sofőrjét, majd súlyosan megsebesítették a hivatalnokot, aki másnap belehalt
sérüléseibe. A helyszínen megtalált pisztolyok markolatán textilbevonatú
ragasztószalag volt, amelyen nem maradnak ujjlenyomatok. Ha ehhez hozzávesszük a
lövések precizitását, szinte biztosan állíthatjuk, hogy profi bérgyilkosokról
van szó. A fegyverek minősége azonban mást sugall. Az egyik egy átalakított
gázpisztoly, a másik házi gyártmány. A helyszínen még egy szétroncsolódott
hangtompítót is találtak. Profik nem ilyen eszközökkel mennek „dolgozni”, így a
nyomozást sikeresen hátráltatja a hátrahagyott „bizonyíték”.
A gyilkosság másnapján néhány politikus és magas beosztású személy sietett
leszögezni, hogy egy ilyen magas rangú hivatalnok meggyilkolása az állammal
szembeni kihívás, és az állam köteles a megfelelő módon reagálni a történtekre.
Az állam reakciója nem késett. Vlagyimir Putyin a föderáció
erőszakszervezeteinek vezetőivel és a Központi Bank vezetőivel közösen
szervezett tanácskozáson elmondta: „Ez az eset a gazdasági bűnözéssel folytatott
harc kiéleződését jelzi. Sajnálatos módon a szervezett bűnözés kedvére használja
bankjainkat pénze tisztára mosásához. Havonta több milliárd rubelt mosnak
tisztára szemeink láttára, és óriási tőke vándorol illegálisan külföldre.”
Elismerte, hogy az általa végrehajtott pénzintézeti szigorítások ellenére az
állam nem tudja kontrollálni a bankszférát, és nem tudja megakadályozni a
törvénytelen pénzügyi tranzakciókat. A tanácskozáson egy olyan intézményközi
munkacsoport létrehozását jelentette be, amely a bankszféra bűncselekményeinek
feltárására és megakadályozására lesz hivatott, tagjai pedig az ügyészség, az
adóellenőrök, a pénzügyi felderítők, a belügyi szervek, a titkosszolgálat és a
Központi Bank munkatársai közül lesznek majd kiválasztva.
A bankvezér megölésére több kézenfekvő magyarázat is napvilágot látott. Egyrészt
az elhunyt 1999–2001 közötti üzleti tevékenysége szolgáltathatott okot, mások a
Központi Bankban a 1998-as devalvációig folytatott munkásságát hozzák
összefüggésbe a bűncselekménnyel. Olyan hangos botrányokban is érintett volt
Kozlov, mint a hamis bizonylatokkal a Központi Bankból ellopott rubelmilliárdok
esete, amikor az elsikkasztott pénz javát csecsen szakadárok számláira utalták.
Zsirinovszkij egyik közeli munkatársa, Alekszej Mitrofanov egy 1996-os ügyet
emleget, amikor Kozlov amerikai tanácsadókat pénzelt Jelcin kampányához.
Putyin vezető banktisztviselők és az állam vezetői körében
Fotó: AP
2006. 09. 22. (X/38)
