Fico erre a következőképpen reagált: elhatárolódik mindenfajta szélsőséges
megnyilvánulástól, azt viszont nem engedi, hogy bárki is diktálja neki a tempót.
Elmondta, hogy nincs szüksége felszólításokra, hogy azt mondja, „amit Bugár úr
(a Magyar Koalíciós Párt elnöke) vagy Gyurcsány úr hallani akar...”. Nagyon
sajnálja, hogy a magyar politikusok beleszólnak abba, hogy mit tegyen, és hogyan
alakítson kormányt. A cseh miniszterelnök, Jiri Paroubek arra biztatta Ficót,
hogy ne válaszoljon az efféle felszólításokra, mivel az események csak „bizonyos
pártok politikai játékai”.
A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kormányba kerülése után megindult Szlovákiában a
magyarellenes megnyilvánulások lavinája. Az eddigi esetek közül a legdurvább egy
nyitrai magyar nemzetiségű lány megverése és megszégyenítése volt, akit azért
vertek meg szlovák kopasz fiatalok, mert magyarul telefonált. Levették a
pólóját, és ráírták, hogy „Magyarok, takarodjatok a Duna túlsó partjára!”. A
lány ezután kórházba került, de azóta saját felelősségére hazaengedték. Fico
erre az esetre úgy reagált, hogy ilyesmi a világ bármely pontján megtörténhet.
A következő egyértelmű provokáció a kassai futballstadionban történt, ahol egy
helyi mérkőzés alatt egy 11 méter hosszú transzparenst feszítettek ki „halál a
magyarokra” felirattal. A három fiatal tettest letartóztatták. A besztercebányai
nyomozó azzal vádolta a fiatalokat, hogy támogatják azt a csoportot, amely
korlátozza a kisebbségek jogait és az alapvető emberi jogokat. A rendőrségi
szóvivő szerint a fiatalokra akár hároméves börtönbüntetés is várhat.
Szlovákia lakosságának több mint tíz százaléka magyar nemzetiségű, és személyes
sértésnek vette a megnyilvánulást. Ján Slota, az SNS elnöke a következőt
nyilatkozta az esetekkel kapcsolatosan: „Nem fogok ezekről nyilatkozni, mert
mindazt, amit mondok, ellenem fordítják, miközben minden, amit a magyarok
mondanak olyan, mint az Isten igéje.”
A Szlovák Nemzeti Párt parlamenti frakciójának vezetője, Rafael Rafaj
nyilatkozata szerint a magyar politikai szereplők visszaélnek az etnikai
feszültség témájával. „Szlovákia szemében a szálkát is kifogásolják, viszont a
saját szemükben a gerendát, amely kilóg az internetes honlapjaikon, a
futballstadionokban, a fáklyás menetekben, a magyar kormány nem veszi észre, és
ezeket a hatóságok is figyelmen kívül hagyják.”
A legutóbbi eset, amely Szlovákiában is nagy média nyilvánosságot kapott,
Szlovákia délnyugati részén történt, egy Galántához közeli kisvárosban. A
kocsmai garázdálkodásként vizsgált esetről hétfőn este a TA3 szlovák
hírtelevízió mutatott be képeket: a kórházban fekvő sértett azt állította, hogy
azért verték meg, mert a támadók füle hallatára magyarul szólt a barátnőjéhez. A
televízióban megszólaltatott Martina Kredatusová rendőrségi szóvivő nem
erősítette meg, hogy az inzultus hátterében magyarellenes indíték állna.
A szlovák ellenzék, Mikulás Dzurinda pártja úgy gondolja, hogy a
megnyilvánulásokat el kell ítélni, de nem szabad rájuk túl érzékenyen reagálni,
és hangsúlyozzák, hogy Dzurinda nyolcéves kormányzása alatt ilyen atrocitásokra
nem került sor.
A korábbi jelzésnek megfelelően a Magyar Koalíció Pártja (MKP) hétfőn a gyors
egyeztetés szándékával postázta a szlovák parlament pártjainak azt a
szövegtervezetet, amelyben kezdeményezi, hogy a törvényhozás pártjai közös
nyilatkozatban ítéljék el a szélsőséges és erőszakos megnyilvánulásokat, a
Szlovákiában riasztóan felerősödött magyarellenes hangulatot, és állapodjanak
meg arról, vajon a parlament elé terjesztik-e a nyilatkozatot, vagy közös
felhívásként nyilvánosságra hozzák – erősítette meg Bugár Béla, a kezdeményező
magyar párt elnöke. Csáki Pál, az MKP elnöke az MTV egyik műsorában többek
között arról beszélt, hogy ha a szlovák kormány nem határolja el magát
egyértelműen a magyarellenes megnyilvánulásoktól, akkor az MKP európai
fórumokhoz fordul, az Európai Parlamenthez és az Európai Bizottsághoz.
Szlovákiában nem lehet diszkriminálni senkit, aki alkotmányos jogait használja,
vagyis anyanyelvén beszél – hangsúlyozta az MKP politikusa.
Hogy miként alakul a magyar–szlovák viszony a következő négy évben, az a jövő
kérdése, az új Fico–Meciar–Slota koalíció kezdeti időszaka mindenesetre nem túl
pozitív képet vetít a jövőbe e két ország kapcsolatát illetően.
2006. 09. 01. (X/35)
