Fotó: AP
„El kellene hinniük, hogy ez a rezsim [Izrael – a szerk.] nem maradhat meg,
és nem jelent hasznot az önök számára. Milyen hasznuk származhat ennek a
rendszernek a védelméből a nemzetek gyűlöletén kívül? Korábban elmondtuk már az
európaiaknak, hogy Amerika messze van, de önök szomszédai ennek a régiónak.
Tudatjuk önökkel, hogy a népek olyanok, mint az óceán, amely hullámzik, és ha
elkezdődik a vihar, a hatások nem állnak meg Palesztina határainál; önöknek is
bántódásuk eshet” – mondta Ahmadinezsád, aki emellett megfenyegette Amerikát is,
nyugati szövetségeseit is, hogy ha nem állnak el Izrael védelmétől, „a
Közel-Kelet bosszút áll”.
Az iráni elnök azt is tudatta a nemzetközi közösséggel, hogy egy jottányit
sem hajlandó engedni atomprogramjából, és törvénytelennek minősített minden
kilátásba helyezett szankciót, amely ennek megakadályozására irányul. Az ENSZ
Biztonsági Tanácsában (BT) ugyanis Nagy-Britannia, Franciaország és Németország
javaslatára korlátozásokat kívánnak Iránnal szemben foganatosítani, amely
tartalmazza a ballisztikusrakéta-alkatrészek és a nukleáris felszerelések
behozatalával szembeni tilalmat. Ezeket akkor oldanák fel, ha Irán felhagyna
urándúsítási terveivel. Ahmadinezsád reakciója a következő volt a BT felé:
„Bíró, ügyész és végrehajtó akar lenni egyszerre? Ezek az idők már elmúltak.”
A nemzetközi ellenállás egyre nagyobb Iránnal szemben, amit azonban Kína és
Oroszország, akik gazdasági kötöttségek miatt elkötelezettek Irán mellett,
mindeddig sikeresen akadályozott. Oroszországnak azért sem érdeke, hogy Irán
felhagyjon nukleáris törekvéseivel, mivel a busehri reaktort Oroszország építi,
csaknem egymilliárd dollár értékben. Ehud Olmert izraeli miniszterelnök
Moszkvába utazott, ahol Putyin elnök beavatkozását kérte Irán nukleáris
fegyverkezési terveinek megakadályozására, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter
azonban ennek ellenére is hangsúlyozta, hogy Moszkva minden olyan kísérletet
ellenezni fog, amely arra irányul, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsát Teherán
megbüntetésére használják fel. Felszólította Teheránt is, hogy működjön együtt a
Nemzeti Atomenergia Ügynökséggel, hogy eloszlassa az atomprogram célja körüli
gyanút. Lavrov szerint a gyanúk nem jelentenek elegendő alapot ahhoz, hogy „a
békét és a biztonságot fenyegető veszélyről beszéljünk, márpedig az ilyen
veszély indokolhatja szankciók alkalmazását”.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) vezetője azonban nem osztja ezt az
álláspontot. Mohamed el-Baradei e hét elején jelentette be, hogy Irán egy
lépéssel közelebb került a katonai célú atomtechnológia eléréséhez. A NAÜ
vezetője szerint iráni technológusok felállítottak egy 164 centrifugából álló
sort, amellyel pár napon belül uránt tudnak dúsítani. Az atombombához szükséges
minőségű uránium előállításától ugyan még évekre lehetnek az irániak, de a
felállított centrifugák politikai üzenetet mindenképpen jelentenek. Ezek ugyanis
képesek alacsony szintű urán dúsítására, intenzívebb és hosszabb működéssel
viszont ugyanezek a centrifugák képesek a bombához szükséges minőség elérésére
is, amelyből egy bombához úgy 15-17 kilogrammra van szükség. El-Baradei azt is
elmondta, hogy a négy éve tartó felügyelet és vizsgálat alatt mindeddig nem
sikerült minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy Irán céljai békések-e,
vagy sem.
2006. 10. 27. (X/43)
