hetilap

Friedrich Karl Flick 1983-ban

Fotó: AP

Flick a legfiatalabb fia volt az osztrák iparmágnás és náciszimpatizáns
Friedrich Flicknek, aki Adolf Hitler rezsimje alatt zsidó munkaszolgálatosok
ingyenmunkájából gazdagodott meg. Az idősebb Flicket elítélte a nürnbergi
hadbíróság, hétéves börtönbüntetést kapott háborús bűnök elkövetéséért, amelyből
kedvezménnyel szabadult 1951-ben. Szabadon bocsátása után újjáépítette ipari
birodalmát, és 1972-ben bekövetkezett haláláig egy fillér jóvátételt sem volt
hajlandó fizetni a kényszermunkások családjainak, akiknek verejtékéből vagyona
származott.

Friedrich Karl, a legkisebb fiú, ennek a vagyonnak legnagyobb részét örökölte,
de a korrupció tovább kísérte. A nyolcvanas években a Flick cégcsoport 2
milliárd német márka értékű Daimler-Benz érdekeltséget értékesített, amelyből a
csaknem

1 milliárd márkás adóteher nagy részét elengedte az állam. Ez a tranzakció volt
az egyik központi eleme a nyugatnémet politikai rendszerben akkoriban lezajló
korrupciós botránysorozatnak. Hat évvel később nyilvánosságra került, hogy Flick
cége a hetvenes években kenőpénzeket fizetett ki vezető kormánytisztviselőknek
és iparosoknak. Ebbe a botrányba Helmut Kohl kancellár is belekeveredett – az
ügy később a „bonni Watergate” néven híresült el Németországban. Mindezek
ellenére Flicket sosem állították bíróság elé. Ausztriában – ahol a családi
üzlet eladása után élt – állampolgárságát 1994 után kapta meg. Vagyonát, melyet
6,1 és 7,9 milliárd dollár közé becsülnek, harmadik felesége és négy gyermeke
örökli.

Néhány éve a Flick család másik tagja is botrányba keveredett. Friedrich
Christian, az elhunyt unokaöccse, híres műgyűjtő, Zürichben kiállítást kívánt
rendezni saját gyűjteményéből, amit zsidó csoportok felháborodása miatt a svájci
hatóságok nem engedélyeztek.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek