A haldokló Nyugat félelme

Nyílt nap az iráni parlamentben. Ezúttal beengedték a nőket

A félelmek pedig mindinkább csak erősödni látszanak, miután Mahmúd
Ahmadinezsád iráni elnök nemrégiben bejelentette új népességösztönző programját,
amelyben nem kevesebbet, mint a jelenlegi lakosság számának közel megduplázását
tűzte ki célul az iráni lakosság elé. A jelenleg 70 milliós lélekszámmal bíró
ország – ahol a népesség háromnegyede 30 év alatti – nagy tartalékokat rejt
magában, s az elnök tervei szerint ez a szám több mint 120 millió főre
növelhető. A kitűzött cél érdekében a főállású anyáknak teljes munkaidőre járó
bérnek megfelelő gyermekgondozási segélyt ígért, hogy a több gyermeket tervező
családok ne riadjanak vissza a gyermekvállalással együtt járó anyagi terhektől,
és ez ne jelentsen akadályt az iráni nők számára abban, hogy „eleget tegyenek
legfontosabb kötelességüknek: a népesség növelésének, a következő generáció
felnevelésének”.

Az iráni kormány először az 1979-es forradalom és az azt követő iraki–iráni
háború emberi veszteségei miatt kezdte el mind erőteljesebben ösztönözni és
sürgetni a minél nagyobb számú gyermekvállalást. Az ENSZ statisztikái szerint az
iráni népesség 1968-tól 1988-ig terjedő időszakban a duplájára, azaz 27
millióról 55 millióra nőtt. 1988 végén, a háború befejeződésével a gyors
népességnövekedés azonban megrekedt. Az országnak komoly gazdasági
visszaeséssel, nagy munkanélküliséggel kellett megbirkóznia. Így az 1990-es
években a kormány megváltoztatta addigi demográfiai irányelveit, és a
korábbiakkal ellentétben a kétgyermekes családmodell vált meghatározóvá.

Ahmadinezsád bejelentése ezzel a korábbi állásponttal kívánt radikálisan
szakítani. Golamhuszein Elham kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy az iráni elnök
kommentárja nem politikai döntést jelent, de Iránnak most valóban kitűnő
lehetősége van arra, hogy nagyobb nemzetté váljon. „Irán potenciális
lehetőségeinek felfedezése az elnök – realitásokon alapuló – előrelátásának
köszönhető, ami reményt mutat az országnak.”