A két fiatal, akik miatt kirobbantak a zavargások
Intenzív nyomozás eredményeképpen kedd reggel letartóztattak öt marseille-i
fiatalt, akik feltételezhetően részt vettek abban a buszgyújtogatásban, melynek
sérültje lapzártánkkor is élet-halál között volt. A tizenöt-tizenhét éves
kamaszok akár harminc évet is kaphatnak, ha Mama Galledou szenegáli származású
orvostanhallgató lány belehal sérüléseibe. A fiatalok letartóztatásának
körülményei azonban nem egyértelműek, egyes hírek szerint a rendőrség a buszon
elhelyezett biztonsági videokamerák segítségével azonosította a maszkot viselő
fiatalokat, más források szerint már ismertek voltak a hatóságok előtt.
Az esetet követően Jacques Chirac elnök részvétét nyilvánította a lány
családjának, és felkérte a kormányt, hogy tegyen meg mindent a tettesek kézre
kerítésére. Dominique de Villepin miniszterelnök rendkívüli kormányülést hívott
össze, ahol „elrettentő erejű” büntetést ígért az elkövetőknek. Nicolas Sarkozy
a fiatalkorú bűnözés visszaszorításának szükségességéről beszélt, ehhez
véleménye szerint szigorúbban kell eljárni a viszszaeső bűnözők esetében, akkor
is, ha kiskorúakról van szó. Pascal Clément igazságügy-miniszter a büntető
törvénykönyv módosítását ígéri, miszerint a hatóság képviselői (rendőrtől a
tűzoltón át a buszsofőrig) ellen elkövetett erőszakos cselekményre kiróható
büntetést kívánják szigorítani.
A tüzek tehát felébreszteni látszanak a kormányzatot. Egyelőre nagy a kapkodás,
igaz, az elmúlt egy év során nem sok minden történt, a hangzatos politikai
ígéretekből mindeddig alig valósult meg valami. Nemcsak hogy szociális téren nem
tapasztalnak előrelépést a külvárosok lakói, de például a tavalyi zavargások
kirobbanásának helyszínén, Clichy-sous-Bois-ban ma sincs rendőrőrs. A
huszonnyolcezer lakosú város polgármestere, Claude Dilain a Le Monde francia
napilapnak adott interjújában elmondta: arra még tud valamilyen mentséget adni a
város polgárainak, hogy miért nem történt látványos javulás az elmúlt egy év
során (a gondok olyan súlyosak, hogy azok felszámolásához évek kellenek), a
kormány közömbösségére viszont már nehezen talál magyarázatot. Tapasztalatai
szerint a lakóknak szükségük lenne arra, hogy a kormány részéről egyértelmű
visszajelzést kapjanak: a társadalom, vezetőivel az élen, végre hajlandó
szembenézni a ténnyel, hogy az ország népességének egytizede, mintegy öt-hat
millió ember, elfogadhatatlan körülmények között él. A polgármester úgy véli,
hogy ez a felelősségvállalás nem történt meg, sőt a társadalomban csak tovább
romlott a külvárosi „banlieue-kről” alkotott kép. Mára a legtöbb ember számára
ez a szó a bűnözés szinonimája lett.
2006. 11. 03. (X/44)
