Dr. Shelley Sekula-Gibbs, Kay Bailey Hutchinson és Bush elnök Texasban
A választások közeledtével csaknem egyértelművé válik, hogy a döntő tényező
Irak kérdése lesz. Ennek kapcsán Bush elnök egyre inkább egyedül kénytelen állni
a sarat az őt bírálók széles táborával szemben. Régi munkatársa, Clay Shaw
például – aki már több mint huszonöt éve kongresszusi képviselő –
rádióreklámjában büszkén említi meg, hogy milyen szorosan működött együtt egy
elnökkel. Csakhogy akiről a republikánus képviselő beszél, az nem Bush, hanem
Bill Clinton. Az amerikaiak nem elégedettek elnökük teljesítményével:
közvélemény-kutatási adatok szerint már csak 38 százalékuk gondolja úgy, hogy
Irak megtámadása jó ötlet volt, míg 61 százalékuk szerint Bushnak nincs pontos
terve a háború kezelését illetően. És a nyomás nem csak az elkeseredett vagy
bizonytalan szavazók irányából jön. Kay Bailey Hutchinson texasi szenátor – aki
mellesleg Bush egyik lelkes támogatója – nemrégiben sajnálatát fejezte ki
amiatt, hogy szavazatával támogatta az iraki megszállás gondolatát. Véleménye
szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a közel-keleti országot etnikai alapon
osztanák fel állampolgárai között. „Vissza kell lépnünk, és abba kell hagynunk,
hogy saját amerikai ötleteinket próbáljuk ráerőltetni erre a problémára” –
fogalmazott a politikus asszony egy houstoni újságnak.
Bush elnökségének talán eddigi legnagyobb kihívásával kell hogy szembenézzen
majd közvetlenül a választások után. Ekkorra készül ugyanis el az
Irak-tanulmányi Csoport részletes jelentése, melyben beszámolnak a
Bush-kormányzat Irakban végzett három és fél éves munkájáról.
Ha a választásokkal kapcsolatos előrejelzések beigazolódnak, úgy akár a
kongresszus mindkét háza is demokrata irányítás alá kerülhet novembertől. Ennek
döntő jelentősége lehet Bush elnöksége szempontjából is. A jelenleg republikánus
vezetés alatt működő intézmények eddig alapvetően támogatták az elnök
elképzeléseit. Egy demokrata többségű képviselőházzal, illetve szenátussal
szemben azonban a republikánus elnöknek jóval nehezebb dolga lenne. Bush egy
dologban tudna egyértelműen együttműködni egy demokrata többségű kongresszussal:
a bevándorlás kérdésében. A szenátus igen kedvezően fogadta Bush átfogó
programját a kérdésben, ami magába foglalná mind a határszakaszok megerősítését,
mind az országban élő bevándorlók jogainak kiszélesítését.
Maga Bush is tisztában van azonban azzal, hogy az időközi választások egyben a
róla szóló országos véleménynyilvánítást is jelentik. A Washington Post és az
ABC News legújabb, közös felmérése alapján a megkérdezettek 31 százaléka azért
megy el szavazni, hogy kifejezze Bushsal szembeni ellenérzéseit. Mindössze 17
százalékuk mondta, hogy voksával támogatni akarja az elnököt. Amennyiben a
Demokrata Párt valóban győzni tudna a választásokon, még mindig kérdéses, hogy
vajon milyen úton is indulnának el? Szakértők szerint ez nagyban függ majd a
kongresszus elnöki posztjára is esélyes Nancy Pelosi döntéseitől. Ugyanúgy
használhatják a következő két évet a bosszúra, mint konstruktív kormányzásra is.
A képviselőház demokrata vezetőjének tervei között szerepel egyébként a
minimálbér felemelése, a diákhitel kamatainak csökkentése és az alacsonyabb
gyógyszerárak érdekében folytatott tárgyalások megújítása a nagy gyógyszergyártó
cégekkel. Ahhoz azonban, hogy nekifoghasson céljai megvalósításának, előbb le
kell győzniük a republikánus többséget – mindkét házban.
2006. 11. 03. (X/44)
