A szavazás jelentősége nagy volt, hiszen ezzel az ország jogilag is le tudott
zárni egy fejezetet a Milosevics-éra után; az idén már Montenegró nélkül álló
államszövetség eddigi alaptörvénye finoman fogalmazva is elavult volt.
Montenegró kiválása után különösen fontos lett, hogy az immár teljesen önálló
Szerbia ne veszítsen több területet. Ezért is indult meg az új alapokmány
kidolgozása, amiről Magyarországon csak elvétve lehetett hallani. Mindenesetre a
szerb politikai erők szerették volna minél hamarabb rendezni a területi
kérdéseket is.
Jelenleg két területet érintett a mostani szavazás, Koszovót és a Vajdaságot.
Mindkét területen jelentős számú kisebbség él.
A szerb választók elfogadták a függetlenné vált ország új alkotmányát. A múlt
szombaton és vasárnap rendezett népszavazáson a bejegyzett választópolgárok 53,3
százaléka vett részt, s a bejegyzett választók 51,4 százaléka voksolt igennel az
új alaptörvényre. Fontos volt az érvényesség és a részvételi arány is, hiszen a
bejegyzett választók 50 százalékának és plusz egy főnek kellett igennel
szavaznia, hogy a történelmi pillanat elérkezzen.
Jellemző a szerb politikusok első nyilatkozataira, hogy nem az új jogi
helyzetnek örültek, hanem a területi egység megőrzésének. Kostunica kormányfő
egyenesen történelmi, Szerbia számára új kezdetet jelentő eseményként
nyilatkozott az eredményről, de egyúttal világossá tette: országa most is
megmutatta, hogy meg kívánja őrizni területi egységét, azaz Koszovó tartomány az
ország szerves részét képezi. Igaz, erről a területről nem sokan szavazhattak.
Ennek nemcsak a diszkrimináció volt az oka, hanem az is, hogy a szerb állam
jelenleg sem tud ellenőrzést gyakorolni a közel 90 százalékban albánok lakta
területen – nem mindenki egyértelműen szerb állampolgár, aki szerb területen
lakik.
Kevesebb szó esik a Vajdaságról. A magyar kisebbség ma főleg az északi
területeken van többségben, de nemcsak a helyi kisebbségnek volt jó egy önállóbb
közigazgatási rend, hanem a tartomány valamennyi lakójának. Az új alaptörvény
elfogadása mindenesetre nem teszi egyértelművé, hogy milyen módon is kívánják az
említett területek sorsát rendezni.
Borisz Tadics államfő szerint inkább az Európa felé tartó Szerbiáról döntöttek
az emberek. Az új alkotmány elfogadásával nemcsak a területek rendezése volt a
cél, hanem az európai normák meghonosítása és végső soron az ország európai
uniós csatlakozása – nyilatkozta.
Pár nappal a szavazás után már látszik, hogy a nagyhatalmak egy kicsit más módon
kívánják majd rendezni Koszovó kérdését. Az Egyesült Államok még az idén döntést
vár Koszovóról, s az Európai Unió is hasonló elvárásokat támaszt. Szerb
politikusok szerint az új alkotmány megszavazása új helyhatósági és parlamenti
választásokat von maga után, és amíg ez nem történik meg, nem lehet dönteni
Koszovóról. A nyugati nyilatkozatok ezt csak időhúzásnak minősítik, mert az
előbb említett eseményeknek még csak a tervezett időpontja sem ismert.
Már most látszik, hogy az új alkotmány valóban elindíthatja Szerbiát egy új
politikai berendezkedés felé – a kérdés viszont még mindig az, hogy ennek
mennyire lesz területileg is részese Koszovó.
2006. 11. 03. (X/44)
